Putyint sokan várják és sokan a hátuk közepére sem kívánják. Van ellene tüntetés és van természetesen nagy kormányzati várakozás. Tavaly júniusban járt utoljára uniós tagállam fővárosában Vlagyimir Putyin, akit az Ukrajna fölött lelőtt maláj gép miatt tekintenek „nemkívánatos” kétoldalú partnernek. Persze az orosz elnök ettől még bejárta a fél világot azóta, leginkább fegyverben és energiában „utazva” és főként Ázsiában tárgyalva.

Valószínűleg bő féléves erőfeszítései érnek be ma az orosz elnöknek azzal, hogy 2014. június 24. után ismét ceremóniával fogadhatják egy európai uniós tagállam fővárosában. Putyint ilyen megtiszteltetés utoljára ekkor érte, tavaly nyáron Bécsben lejthetett el katonák díszsorfala előtt Heinz Fischer osztrák kancellár társaságában.

Annak a találkozónak gyakorlati jelentősége is volt: egy nappal korábban írták alá az ÖMV és a Gazprom vezetői Bécsben a Déli Áramlat osztrák szakaszának megépítéséről szóló egyezményt.

Az EU legfontosabb politikai döntéshozó szerve, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács már a Krím orosz megszállása után, tavaly márciusban úgy döntött, nem fogadják kétoldalú találkozón Putyint a tagállamokban, de – mint az osztrák példa is mutatja – ennek nem volt sok foganatja.

A Malaysian Airlines utasszállítójának júliusi lelövése után (a 298 ember halálát okozó rakétát az oroszbarát szeparatisták által ellenőrzött területről indították) azonban egyértelműen megfagyott Putyin körül a levegő, és senki nem vállalt vele kétoldalú találkozót. Ezt töri most meg Orbán Viktor.

Persze Putyin ez idő alatt is számos külföldi utat bonyolított. Mint grafikus összeállításunkból kiderül, főként fegyvermegrendelésekért és energetikai üzletekért lobbizott.