hirdetés

Sok a kétely, kevés a konkrét bizonyíték, ellentmondások sokasága. A végéhez közeledik a Prisztás-gyilkosság tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. Ezuttal a védőbeszédekkel folytatódott a monstre bérgyilkosságoi ügy, ahol az ügyvédek bizonyítottság hiányában kérték a három vádlott felmentését és szabadlábra helyezését. A védők az ügyészi vádiratot megalapozatlannak találták, a 2-es számú tanút és R. Lászlót az egykor a Conti Car csoport főnökét pedig egyszerűen hiteltelennek minősítették. Nos egyvalami biztos, hogy Prisztás Józsefet bérgyilkos végezte ki anno Óudán. Az is tény, hogy az áldozat hatalmas , milliárdos vagyont halmozott fel a 80-as évek végére. S az is biztos, hogy prisztást mindenki jól ismerte, aki valamire is vitte az éjszakai életben. A baj csak az, hogy a milliárdokból semmi sem jutott a mostani vádlottakhoz. Nem is nagyon üzletelt a Portik brigád Prisztással, így az indíték bizony hiányzik. Természetesen Portikék nem maszületett bárányok. 

Portik tamás vádlott védője a perbeszéde elején kitért rá, a robbantásokat és leszámolásokat, amik a 90-es évek közepétől borzolták a közvéleményt, valószínűleg külföldi profik követhették el, vélhetően az orosz maffia megbízásából. Rácz G. Gábor utalt rá, az elkövetők nem átlagemberek, hanem „higgadt, tanult, hivatásosok lehettek”. Szerinte Prisztás megölését is egy „profi” hajtotta végre, „egyetlen egy célzott lövéssel”. Rácz G. szerint a gyilkossággal vádolt Hatvani István nem rendelkezett ilyen felkészültséggel, több tanú, köztük Pető Axel is azt vallotta, Prisztást az oroszok fenyegették. No de ez a nyomozóhatóságot nem érdekelte igazán.

Azt is jegyezzük meg, hogy a bűnbánó R.László, aki rettentően sokat segített a nyomozóknak az elmúlt években Portik tömlöcbejuttatásában, s aki az elhíresült Conti car csoport feje volt, már 2005-ben vádalkut akart kötni a hatóságokkal amikor is a Kecskeméti-maffiaperben elítélték. Nos akkor is hosszasan beszámolt a pentito éjszakai főnök a 90-es évek különböző leszámolásairól, azonban az akkor rendőri vezetés kijelentette: bünözökkel nem alkuszunk. A sors fura fintora, hogy az akkori rendőri vezetők ma is rendőri vezetők és most valamiért alkudtak, ami több mint fura. De legfőképp az az izgalmas, hogy R.László akkori írása és a mostani bűnbánó vallomása között mekkora a különbség, s van-e különbség. Feltehetőleg van s nem is kicsi. Mindez csupán azért érdekes, mert így feketén fehéren kiderülhetne, hogy szavahihető-e a hatóságok fő fő tanúja. Mindenestre bizakodjunk abban, hogy nem tévedtek akkorát az illetékesek mint annoa a 2002-es móri nyolcas gyilkosságot követelő bankarablás ügyében.

De térjünk vissza a tárgyalásra. Rácz G. Gábor ügyvéd Portik védője kétségbe vonta, hogy az ügy indítékát, amit a vádirat K. Györgyi vallomása alapján állít, bizonyítani lehetne. Mint ismert, a 2-es tanú azt vallotta, Portik és Prisztás elszámolási, ingatlanvitába keveredett, ezért Portik elhatározta, hogy megöleti a milliárdos vállalkozót. Az ügyvéd szerint azonban semmi nem bizonyítja, hogy az elsőrendű vádlott hasznot húzott volna a gyilkosságból. A védett tanú állításával ellentétben nem lehet bizonyítani, hogy a Prisztás-hagyatékból bármi is Portikhoz került volna, hogy azok eladása után az összegek az Energol vezetőjéhez vándoroltak. Például a három, vita tárgyát képező ingatlanból kettőt Mag Judit csak 2002, illetve 2009-ben értékesített. Portik nem várt volna ennyi ideig, „ez mind a 2-es tanú agyszüleménye” – fogalmazott Rácz. Ráadásul a tanú az ingatlanok értéke kapcsán is tévedett. K. Györgyivel kapcsolatban a védő megjegyezte, hogy a bíróságnak és a hatóságoknak akart megfelelni. Szerinte a 2-es tanú „nem logikusan téved”, aminek az az oka, hogy nem ismeri az igazságot. Az ügyvéd nehezményezte azt is, hogy a tanú néha túl pontosan emlékezett, például, hogy a találkozók alkalmával ki milyen ruhát viselt, mit ivott, ugyanakkor „máskor meg évtizedeket tévedett” – utalt Rácz G. Gábor arra, hogy ellentmondásba keveredett a tanú azzal összefüggésben is, hogy Hatyi mikor is vallotta be neki a gyilkosságokat. K. Györgyi nem csak azért tekinthető szavahihetetlennek az ügyvéd szerint, mert szinte az összes megkérdezett tanú cáfolta az állításait, hanem mert saját maga vallotta be a bíróságon, hogy korábbi ügyében többször valótlanságokat állított. Rácz elmondta, volt rendőrök, újságírók és Portik emberei is tagadták, hogy létezett volna fizetési lista, amivel az elsőrendű vádlott korrumpált bizonyos személyeket. Tanúk cáfolják azt is, hogy Prisztás és Portik találkozott. Hoffmann sem tud ilyen találkozóról – érvelt tovább Portik védője, aki szerint a Prisztás-vagyon megszerzőjének vallomása perdöntő az ügyben. Rácz G. szerint valótlan, hogy a 2-es tanú és Portik szoros kapcsolatban álltak, így életszerűtlen, hogy az elsőrendű vádlott beszámol neki illetve Radnaiéknak a gyilkosságokról. Az egykori marketingigazgató védője szerint a cellainformációk azt is cáfolják, hogy Hatvani, Portik és K. Györgyi a merénylet után abban az időpontban találkoztak a Művészinasban, amelyikben a tanú állította. Sőt, az is bizonyíthatatlan a forgalmazások adatai alapján, hogy Prisztás megölése előtti napon a három vádlott együtt a tett helyszínén járt volna.

Portik ügyvédje szerint hiteltelen a másik koronatanú, R. László és egykori üzlettársa, Cs. Zsigmond vallomása is. R. László az értesüléseit Drobilich Gábortól szerezte, aki cégtársával, Ferencsik Attilával együtt cáfolták R. állításait. Drobilich korábban arról nyilatkozott, hogy az alaptörténet igaz, de a kecskeméti maffiaper elsőrendű vádlottja ezeket a történeteket „kiszínezte”, Drobilich szerint azért, hogy R.i vádalkut tudjon kötni.  Rácz G. utalt Ferencsik vallomására is: a Brazil becenevű férfi korábban úgy nyilatkozott, fültanúja volt, amikor R. a másik tanut  Cs. Zsigmondot győzködte a 2004-es letartóztatásuk után, hogy kössenek alkut, ám üzlettársa akkor még ezt elutasította. Portik védője szerint Cs. mostani vallomása R.-éhez van igazítva, aki több betanult szófordulatot is használt. Rácz G. Gábor azt is nehezményezte, hogy az ügyészség szelektált R. és Cs. vallomásából és csak azokat tette a vádirat részévé, ami megerősíti a 2-es tanú elmondásait, noha fontos kérdésekben egyébként eltérőek a nyilatkozataik. Az ügyvéd a Prisztás baráti köréhez tartozó Kiss Károly, Markovics Ádám és Lakatos Csaba vallomásait a „mocsár kategóriába sorolta”, hiszen az idő múlásával mindig kicsivel kiegészítették az általuk elmondottakat. Lakatos Csaba például csak 2012-ben számolt be arról, hogy már 1996-ban, jegyzőkönyvön kívül megnevezte Portikot, mint a Prisztás-merénylet lehetséges felbujtóját. Az elsőrendű védője szerint azonban ezek a vallomások azért születtek, hogy Portikot „lejárassák”.

Hatvani István másodrendű vádlott védője szerint „ez az ügy olyan, mint egy film” Az 1996-os verzió még „fekete-fehér”, az ügyészi vádirat azonban a digitalizált, teljesen újrakevert változat”. Az ügyész ezt a „változatot” úgy tálalta, hogy minél életszerűbb legyen – fűzte hozzá Kertész Péter. A másodrendű vádlott védője szintén azt hangsúlyozta, hogy K. Györgyi – aki terhelő vallomást tett ügyfelére – hiteltelen. Kertész szerint egy koncepciós eljárás folyik Portik ellen és Hatvani csak egy „stróman, egy balek a történetben”. Kertész a mai napig nem érti, hogy mi alapján tartóztatták le védencét, hiszen K. Györgyi Hatyit csak jóval a letartóztatása után említi meg a vallomásában. Kertész Péter is utalt a 2-es tanú büntetett előéletére, majd egy megjegyzést is tett: „ne bízz a csalóban, csaló nőben meg pláne”. Szerinte K. Györgyi betanult vallomást mondott el, többször ugyanazokat a szófordulatokat használta. A védő szerint elképzelhetetlen, hogy Hatvani István  gyilkosságról beszélhetett a tanúnak, méghozzá több alkalommal is. „Ha nem hülye, akkor ilyet senkinek sem mond el” – tette hozzá Kertész. Hatvani védője arra a körülményre is felhívta a figyelmet, hogy a tanúk átlagos testalkatú elkövetőt láttak és őket elsőnek meg is hallgatták  a rendőrségen. A Hatyihoz köthető telefonszámról az ügyvéd elmondta, a szám tulajdonosa, Nagy Edit zavaros vallomást mondott el a bíróságon, s álláspontja szerint nem bizonyított, hogy a szám Hatvani Istvánhoz köthető. Kertész a Portik-Hatyi viszony kapcsán annyit elismert, hogy ez nem volt egy egyenrangú kapcsolat, „anyagi érdekeltségen alapult”. A védőbeszéd azon része kisebb derültséget okozott, hogy Kertész K. Györgyit a Közönséges bűnözők című film főszereplőjéhez, a Kevin Spacey által alakított Kaiser Soze-hoz hasonlította.

Ifj. Balsai István, a harmadrendű vádlott védője kritizálta talán leginkább a vádiratot és a vádbeszédet. Szerinte az ügyészi perbeszéd „ spekulatív és cinikus volt”. Fazekas védője szerint a vádbeszédben sok volt a feltételezés és a következtetés, illetve csak közvetett bizonyítékokra hivatkozik. Azonban ezekből többféle következtetéseket is le lehet vonni. A ifj. Balsai szerint nem igaz, hogy Fazekas szándékosan hamis személyleírást adott az elkövetőről, hiszen másik két tanú is ugyanúgy írta le a tettest. A harmadrendű vádlott védője szerint az sem felel meg a valóságnak, hogy tudott arról, Prisztást meg akarják ölni. A védők védenceik bizonyítottság hiányában történő felmentését kérték a Fővárosi Törvényszéktől. A per február 10-én a vádlottak utolsó szó jogán tett vallomásával és várható ítélethirdetéssel folytatódik a Fővárosi Törvényszéken.