hirdetés

Kisebb politikai áthallása is volt Ferenc pápa Hősök terei szentbeszédének, melyben a katolikus egyházfő valódi és hamis isteneink közötti különbségről beszélt: „Mennyire más Krisztus, mint e világ hatalmas, győzedelmes és ajnározott messiásai!” – mondta a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus budapesti záróeseményén.

 

Isten áldd meg a magyart! – mondta 100 ezer magyar és a világ minden tájáról érkező hívő előtt a Nemzeti Eucharisztikus Kongresszust (NEK) záró beszédében fohászában Ferenc pápa. a Hősök terén. A katolikus egyházfő köszönetet mondott Magyarország népének, a világ ajnározott “messiásai” helyet Krisztust kínálta fel, és azt kérte, hogy miközben ragaszkodunk gyökereinkhez, ne elégedjünk meg ezzel; adjunk inni minden szomjazónak.

A katolikus egyházfő Hősök terei szentmiséje az egész héten át tartó Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus nagy záróeseménye és legfontosabb pillanata volt. A katolikus egyház oltáriszentséget ünneplő világtalálkozója az egyház egyik legnagyobb, jellemzően négyévente megtartott eseménysorozata, ami a népek és nemzetek közötti vallási találkozó és az ökumenikus, más egyházakkal való párbeszéd helye is.

Az 52. budapesti NEK eredetileg tavaly lett volna, az eseményt azonban a koronavírus-járvány miatt el kellett halasztani. Önmagában is jelentős, hogy ezen a pápa is részt vett: erre utoljára húsz éve volt példa, az eddigi eucharisztikus kongresszusok közül csak nyolcon volt ott személyesen az egyházfő – amikor 1938-ban szintén Budapest adott otthont az eseménynek, Pacelli bíboros pápai legátus, a későbbi XII. Piusz pápa volt a legmagasabb egyházi méltóság az akkor a nácizmus árnyékában létrejött találkozón.

Az, hogy több, most nyolcvan év elteltével most ismét Budapest legyen a helyszín, Ferenc pápa személyes döntése volt, ahogy az is, hogy ő is részt vesz a találkozón. Ezt a pápa legutóbbi, történelminek nevezhető márciusi iraki útjáról hazafelé tartó úton jelentette be. Budapesti látogatására romló egészségi állapota ellenére mindenképpen sort akart keríteni.

A 84 éves argentin egyházfőnek júliusban komoly műtétje volt, egy 33 cm-es darabot távolítottak el a vastagbeléből. Most is kezelés alatt áll, vatikáni újságírók beszámolója szerint az elmúlt napokban is gyengélkedett: “Egy gyenge Ferenc pápa fog Budapestre érkezni” – mondták. A pápa ennek ellenére megterhelő utat vállalt magára. Pápasága 34. hivatalos, apostoli látogatásán hajnal hatkor indult a pápai repülőgép Rómából. Az Eucharisztikus Kongresszus zárószentmiséjén és a hét óra időtartamra összezsúfolt további budapesti programjai után a pápa még vasárnap kora délután továbbindul Szlovákiába, ahol háromnapos országlátogatáson vesz részt.

A Vatikán hivatalosan “budapesti és szlovákiai látogatásnak” nevezi ezt az utat, kifejezve ezzel, hogy Magyarországon a pápa nem hivatalos országlátogatáson vesz részt, kizárólag az Eucharisztikus Kongresszusra érkezik. Sok politikai találgatás volt arról, hogy ez mennyire szól az Orbán-kormánynak. A pápa társadalmi tanítása és hangsúlyai éles ellentétben állnak a magyar kormány fontos politikai üzeneteivel. A pápa a migráció, a homoszexualitás és a szegénység kérdésében is határozottan “baloldali”, “progresszív” pozíciót képvisel az egyházon belül, többször nemet mondott a kerítésépítésre és a bezárkózásra, a befogadás elutasítására is. Ez látványosan különbözik a magát kereszténydemokratának nevező, a kereszténység védelmére hivatkozó magyar kormány által használt nyelvtől, a kormányközeli média pedig időnként éles kirohanásokat produkált az elmúlt években a pápa ellen, Bayer Zsolt migránsozta, demens vénemberezte, kreténezte a pápát.

A pápa a Szépművészeti Múzeumban Orbán Viktorral, Áderrel folytatott félórás találkozóját nyilvánosan nem közvetítették, de a magyar miniszterelnök ezen a közmédia beszámolója szerint azt kérte a pápától, hogy mentse meg a keresztény Magyarországot. Egy elég egyértelmű politikai üzenetet adott át Ferenc pápának: IV. Béla tatárjárás előtt az akkor regnáló IV. Incének írt segélykérő levelét, melyben a magyar uralkodó szembesíti az akkori pápát azzal, hogy nem segített nekünk a pusztító pogány támadásokkal szemben, egyedül mi fogtunk fegyvert a pogányok és eretnekek ellen.

A kereszténységet a pápa helyett is védő Magyarország képével Orbán saját politikai üzenetét adta át, a pápa erre adott válaszát és saját szavait nem ismerjük. A budapesti látogatásán összességében Ferenc pápa látogatás és beszéde a spirituális üzenetről szólt, de egyes mondatait a magyar kontextusban így is politikai üzenetnek lehetett hallani.

Miután a “Világ borulj térdre” éneke alatt a pápamobil elindult Ferenc pápával, a hátuljában Erdő Péterrel. A pápa az Oktogontól az Andrássy utat és a Hősök terét járta végig a mobillal, mindössze egyszer állt meg, ahol a szentatyához több csecsemőt is odavittek hozzá, őket megáldotta. A Hősök terén Erdő Péter Ferenc pápához intézett köszöntőjében az ökumenizmus, Kelet és Nyugat közti párbeszéd fontossága mellett Mindszenty Józsefről beszélt, majd átadta a pápának az országjáró Missziós Kereszt másolatát.

A szentmisén Ferenc pápa prédikációjában először arról beszélt, hogy magunkba kell néznünk, mit jelent nekünk Jézus és mit jelent az Isten. Mint az egyházfő kifejtette, ha erre választ adunk, mi is átmehetünk a tanítványi kapcsolat megújításán. A pápa úgy fogalmazott, “mindig fenyeget a veszély, hogy az emberek és nem Isten elképzelése szerinti Messiást hirdetünk”’.

“A lényegi különbség a valódi Isten és az énünk istene között van. Mennyire messze áll Ő, aki csendben uralkodik a kereszten, attól a hamis istentől, akitől elvárjuk, hogy erővel uralkodjon és elhallgattassa ellenségeinket! Mennyire más Krisztus, aki egyedül a szeretettel áll elénk, mint e világ hatalmas, győzedelmes és ajnározott messiásai!”

“Isten útja távol áll minden kényszertől, magamutogatástól és diadalittasságtól, mindig a másik javát keresi, egészen önmaga feláldozásáig. A másik oldalon viszont ott van az „emberi gondolkodás”, a világ logikája, amely ragaszkodik a megbecsüléshez és az előjogokhoz, a kedvező megítélést és a sikert keresi. (…) Mennyire más Krisztus, aki egyedül a szeretettel áll elénk, mint e világ hatalmas, győzedelmes és ajnározott messiásai!”

Ferenc pápa a mise végén, a záróimádságon köszönetet mondott “a nagy magyar keresztény családnak”. “Amikor újfent hálámat fejezem ki az engem fogadó állami és vallási vezetőknek, szeretném kimondani: „köszönöm” nektek, Magyarország népe.” – mondta az egyházfő, majd arról beszélt, hogy a kereszt híd a múlt és a jelen között, ami nemcsak azt jelenti, hogy a hagyományokhoz ragaszkodjunk: “Ne elégedjünk meg ezzel; hogy merítsünk a forrásból és adjunk inni mindazoknak, akik szomjaznak a mi korunkban. Azt kívánom nektek, hogy legyetek ilyenek: megalapozottak és nyitottak, mélyen gyökerezők és másokat tisztelők.”

A szentatya a magyar Boldogasszony-kultuszra, Mária országára utalva fejezte be beszédét: “A „Boldogasszony, régi nagy pátrónátok” kísérjen és áldjon meg benneteket! Áldásom innen, ebből a nagy városból szeretne mindenkit elérni, főként a gyermekeket és a fiatalokat, az időseket és a betegeket, a szegényeket és a kirekesztetteket. Veletek és értetek mondom: Isten áldd meg a magyart!
A pápa a szentmise után tovább indul Szlovákiába, fél négykor már le is száll a gépe Pozsonyban. A három nap alatt az egyházfő Pozsonyt, Eperjest, Kassát és Sasvárt is felkeresi majd, illetve a Luník IX nyomornegyedbe is ellátogat. Hétfőn Ferenc pápa találkozik a szlovák államfővel, Zuzana Čaputovával, illetve családjával.

(cst)