Tovább romlott a demokratikus kormányzás minősége Magyarországon. 2015-ben már Bulgária is megelőzött minket ezen a területen. Ez derül ki a Freedom House éves jelentéséből. Sajnos hazánk a korrupció és a sajtószabadság területén is komoly gondokkal küszködik.  

A legrosszabb pontszámokat a demokratikus kormányzás, a korrupció és a média függetlensége terén kaptuk. Azt írják, hogy a korrupció struktúrája 2010 után radikális átalakuláson ment keresztül. Ahhoz képest 2015-ben már csak mennyiségi változások voltak. Külön kitérnek arra, hogy „a kormány a menekültválságot a politikai napirend alakításában korábban domináns pozíciója visszaszerzésére, illetve nacionalista és intoleráns közhangulat keltésére használta fel”. Ez pedig ellentétes a nemzetközi emberjogi normákkal, és aláássa a társadalom demokratikus működését. Az amerikai kormány által is támogatott, de magát függetlennek tekintő szervezet Magyarországot „félig konszolidált demokráciának” minősíti.

A washingtoni székhelyű szervezet számításai szerint Magyarország demokrácia-mérőszáma a 2014-ben kiszámított 3,18 pontról a tavalyi évben 3,29 pontra romlott. (A mérőszám 1-től 7-ig terjedhet, ahol a legalacsonyabb pontszám a demokratikus kormányzás minőségének legmagasabb fokát jelenti.)

A közép-európai térségben Magyarországnál kedvezőtlenebb értékelést Románia kapott.

Európa egységének hiánya teret nyitott a populistáknak – írta az FH. Vezető közép-európai politikusok – néhány nyugat-európai partner támogatását élvezve – az idegengyűlöletet és a nacionalizmust karolták fel, s országuk keresztény identitásának védelmezőjeként állították be magukat a muszlimok „inváziójával” szemben.

Az Európát érő kihívás, amelyet éveken át Orbán Viktornak – a Freedom House-jelentésben „cinikusnak és pimasznak” nevezett – illiberalizmusa testesített meg, nem koncentrálódik egyetlen országra, hanem előnyben részesül olyan országok körében, amelyek a 2000. év után csatlakoztak az Európai Unióhoz – olvasható egyebek között a Freedom House Nations in Transit jelentésében.

A szervezet évente ad ki jelentést, amelyben hét kritérium – a kormányzás demokratikus minősége, választási rendszer, civil társadalom, független médiumok, a helyi kormányzás demokratikus minősége, jogi keretek és függetlenség, korrupció – alapján vizsgálja a volt kommunista országokat (Közép-Európát, a Balkánt és a volt szovjetköztársaságokat), s sorolja kategóriákba őket, kezdve a konszolidált demokráciákkal, s lezárva a listát a konszolidált autoriter rendszerekkel.