hirdetés

 Az Alkotmány Bíróság egyik közismert bírája dr. Kiss László keményen kritizálta a testület azon határozatát, amely lesöpörte az asztalról a hatalmas botrányokat okozó Német megszállási emlékmű ügyében beadott panasz elutasítását. Mint ismeretes a Szabadság téren felállítatott szobor együttest a fidesz kormány kiemelt projektnek minősítette, így megvonta az önkormányzat jogait. Tette mindezt úgy a kormány az alkotmánybíró különvéleménye szerint,  hogy törvényt sértettek. Törvényt sértettek, mert az önkormányzat szuverén és el nem vonható joga, hogy a képviselő testülete döntse el, hogy hol és milyen szobrot állítanak fel. Az pedig nem indok egy népszavazás megtagadásánál, hogy    

 alkotmanybirosag

Visszautasította az Alkotmánybíróság tanácsa a tavaly ősszel benyújtott MSZP-s panaszt, így nem maradt több jogi lehetőség arra, hogy a Szabadsági téri történelemhamisító emlékmű ügyében helyi népszavazást lehessen kiírni. Mindezt az V. kerületi MSZP –s képviselő Steiner Pál kezdeményezte. Dr. Kiss László alkotmánybíró ugyanakkor kemény és éles hangú különvéleményt fogalmazott meg, ha tetszik kritikát  az AB mostani döntésével kapcsolatban és a Kormány törvénysértő intézkedései végett  .

„ Nem értek egyet az öttagú tanács többségi álláspontjával. Véleményem szerint az alkotmányjogi panasz befogadásának és érdemi elbírálásának lett volna helye. A Fővárosi Törvényszék végzése bírói döntését érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét veti fel, és pedig két okból. – írta dr, Kiss László alkotmánybíró. „

„1.Az Alkotmánybíróságnak-mint az alkotmány végső értelmezőjének és az alkotmányvédelem legfőbb szervének-arról kellett volna állást foglalnia, hogy népszavazási ügyben van-e hatásköre arra, hogy az alapul fekvő ügyben vizsgálhatja-e azt, van-e egyáltalán érvényes döntés a feltenni szándékozott népszavazási kérdés mögött.

2.Az alaptörvény ellenesség kételye amiatt is felmerül, hogy a döntés következtében nem gyűjthető a feltenni kívánt kérdésben helyi népszavazásra vonatkozó aláírás, amelyre pedig a panaszosnak az Alaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdésének második mondata alapján- alapjoga van.

Jelen ügyben a Fővárosi Törvényszék végzése arra hivatkozással hagyta helyben a Budapest V. kerületi Helyi Választási Bizottság aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadó határozatát, hogy (1) a feltenni kívánt kérdés helyi szintet meghaladó országos közügy. Ennek alátámasztására hivatkozott még a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006.évi.LIII.törvény céljára, a nemzetgazdasági szempontból jelentős  beruházások által támasztott speciális igényeknek megfelelő szabályozási környezet kialakítására továbbá a Törvény 12§ (5) bekezdésére, amely felhatalmazta a Kormányt az egyes kapcsolódó kérdések rendeletben való szabályozására. Így (2)  a Magyarország német megszállásának emléket  állító Budapest, V. kerületben felállításra kerülő emlékmű ,megvalósításához szükséges közigazgatási hatósági  ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 565/2013.(XII.31) Korm. rendeletre.

Nézetem szerint a bírói döntés jogi érvei nem állják meg a helyüket  közjogi szempontból. Egyrészt azért nem, mert az emlékmű felállítása attól nem lesz országos jelentőségű közügy, hogy a Kormány döntött róla ( 1), másrészt attól sem lesz országos jelentőségű közügy, hogy a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősítette azt (2).

Megjegyzem továbbá az Alaptörvény 8.cikk (2) bekezdése szerint nem az dönti el a népszavazás szintjét,hogy országos vagy helyi jelentőségű közügyről van –e szó,mivel annak rendelkezése szerint  országos népszavazás tárgya csakis az Országgyűlés feladat és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. .

A különvélemény II.1.pontjában foglalt állításom bizonyításához szükségesnek tartom áttekinteni a köztéri szobrok/emlékművek felállításának jogi rendjét.

2.1. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CXXXIX,  törvény 42 § 8. pontja alapján a köztéri szobor és műalkotás állítása a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörei közé tartozik, ezért az a képviselő- testület kizárólagos hatáskörébe tartozó döntés. Ennek következtében ezt a hatáskört –tehát a köztéri szobor és műalkotás állításának jogát a – Kormány nem gyakorolhatja, így semmiképpen sem dönthet a képviselő-testület helyett-annak felállításáról.

Mindezekből megállapítható, hogy a Kormány rendelet legalább törvénysértő, nevezetesen a MÖTV 42§-ába ütköző volt, amikor  a képviselő –testület döntésének hiányában maga állapította meg 1.§(1) bekezdésében, hogy Budapest V. kerület szabadság téren megvalósítására kerülő emlékmű felállítására kerül sor.- írta  dr. Kiss László a különvéleményében „

 

Az Ab döntése tehát nem volt egyhangú. Az öttagú tanács tanácsvezető bírója, dr. Kiss László világos és egyértelmű érveléssel állt ki különvéleményében amellett, hogy a népszavazás kezdeményezése alapjogunk. Jogi véleményét azonban nem tudta érvényre juttatni, mert a tanácsban többségben lévő, politikai logika szerint kinevezett alkotmánybírók leszavazták. Legalábbis az MSZP-s Steiner Pál szerint, aki kénytelenül de tudomásul vette az AB döntését.