hirdetés

Ítéletre vár Biszku
2014-05-13 14:05

Elítélhetik Biszku Béla a Kádár éra egyik rettegettt belügyminiszterét. Emberi életeket és sorsokat tett tönkre Biszku felsőbb utasításra ez tény kérdése. Ha a bíróság vétkesnek találja az 1956-ot követő megtorlásokban közreműködő, s ezért háborús bűncselekményekkel vádolt Biszku Bélát, az egykori, 93. életévében járó belügyminiszter élete végéig rács mögé kerülhet.

Akár életfogytig rács mögé kerülhet Biszku Béla, aki egykori pártvezetőként, belügyminiszterként irányította az 1956-os forradalom utáni megtorlásokat. A felbujtóként, aljas indokból, több emberen elkövetett emberöléssel, valamint más bűncselekményekkel megvalósított háborús bűntett miatt bíróság elé állított, már csaknem 93 éves egykori kommunista politikus ügyében a Fővárosi Törvényszék kedden hirdet első fokon ítéletet.

Biszku ellen tavaly októberben emelt vádat a Budapesti Nyomozó Ügyészség. „A munkástanácsoktól fegyverüket el kell venni, mert ellenünk használják, a munkástanácsok miatt kettős hatalom van. Növekedett az ellenforradalmi aktivitás. Rendőrségi, karhatalmi fellépés szükséges a munkástanácsok ellen. Főleg a fasiszták ellen” – jelentette ki 1956 decemberében az egykori miniszter, és ezzel a bíróság álláspontja szerint – az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága tagjaként – a karhatalom bevetésével háborús bűntettre szövetkezett.

A vád szerint Biszku felbujtóként felelős azért, mert 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvari vörös zászlós tüntetésen hárman, két nappal később pedig Salgótarjánban 46-an – köztük nők és gyermekek – vesztették életüket, amikor a karhatalom a tüntető tömegbe lőtt. Ha a vétkességét megállapítják, életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható.
A vádirat szerint 1957. március 9-én a székesfehérvári karhatalom tagjai Martonvásárott ellenforradalmár-gyanús személyeknél házkutatást tartottak, és a Magyar Tudományos Akadémia három kutatóját letartóztatták, majd súlyosan bántalmazták. Biszkunak az erről szóló jelentést 1957. áprilisában bemutatták, ő azonban úgy döntött, hogy a nyilvánvalóan törvénysértő intézkedés miatt nem kell eljárást indítani, és az ügyészség ezt is a terhére rója.
Mindezeken túl felelnie kell azért, mert a lakásán 2012 szeptemberében tartott házkutatáskor csaknem tucatnyi, engedély nélkül tartott lőszert találtak. Ez a látszólag bagatell bűncselekmény is kettőtől nyolc évig terjedő börtönnel sújtható.
A nyomozás során a volt belügyminiszter nem tett vallomást, csupán az ártatlanságát hangoztatta. Az is csupán egy 2010-es interjúból derült ki, hogy állítása szerint soha semmilyen kapcsolatban nem állt a karhatalommal. A vádhatóság ezt másként látta: a korabeli dokumentumok szerint az MSZMP Biszku által vezetett illetékes osztálya felelt a forradalmat követő ellenállás felszámolására Kádár János egykori pártfőtitkár által kidolgozott stratégia végrehajtásáráért. Az ügyben egyébként idén március 18-án kezdődött a bírósági eljárás, és a vádlott ott sem beszélt.

Ha nincs egy film, máig nem tudunk semmit az egykori pártkáderről?
Az egykori miniszter a rendszerváltozás után kerülte a nyilvánosságot, és őt csak 2008-ban keresték meg a Mandiner.hu bloggerei, akik egy nem létező ifjúsági szervezet tagjaként jelentkeztek azzal, hogy portréfilmet készítenének Márok „nagy szülöttjéről”. Biszku nyilatkozott is nekik, és amikor később kiderült, hogy igazából a megtorlásokban játszott szerepéről kérdeznék, akkor sem zárkózott el a beszélgetéstől. Utóbb azonban ez elkészült film vetítéséhez már nem járult hozzá, az alkotást ennek ellenére közzétették.
Kormánypárti képviselők 2010 nyarán erre úgy reagáltak, hogy kezdeményezték: a kormány vizsgálja felül a hatályos szabályozást, hogy a magyar történelem szempontjából kiemelkedően fontos dokumentumok nyilvánosságra hozatalát a személyiségi jogokra hivatkozással ne lehessen megakadályozni. Ilyen rendelkezés azonban az új, idén márciusban hatályba lépett polgári törvénykönyven sem található.

Az ügyészség 2010-ben még megtagadta a nyomozást
A volt belügyminiszter ellen – akiről 1990 óta senki nem hallott, és az 56-os forradalom utáni szerepét sem firtatták soha – első alkalommal 2010 nyarán egy jobbikos képviselő tett feljelentés, mert Biszku a Duna TV-ben 1956-ot ellenforradalomnak minősítette, Nagy Imréről pedig úgy nyilatkozott, hogy megérdemelte a sorsát. Ezzel megszegte a Btk.-nak a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását tiltó passzusát, és emiatt büntetőeljárás indult.
A bíró a tárgyalást felfüggesztette, és az Alkotmánybírósághoz fordult, mert álláspontja szerint az ügyben alkalmazandó rendelkezés a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot sérti. Az alkotmánybírák viszont úgy látták, a kifogásolt rendelkezés nem ellentétes az alaptörvénnyel.

Néhány hónappal később egy jogász arra hívta fel a hatóságok figyelmét, hogy az 1956-os megtorlásban részes személyek ellen a nemzetközi jog alapján – emberiesség elleni, soha el nem évülő bűncselekmények miatt – eljárást lehetne kezdeményezni. A beadványt a Fővárosi Főügyészség feljelentésként értékelte, de a nyomozást 2010 októberében megtagadta, a határozat ellen benyújtott panaszt pedig a Legfőbb Ügyészség elutasította.
A Fidesz válasza erre a lex Biszku beterjesztése volt. A 2011 őszén beterjesztett javaslat szerint az emberiesség elleni bűncselekmények soha nem évülnek el. Az ügyészség pedig a Jobbik újabb feljelentése alapján 2012 elején elindította a nyomozást, mert a párt szerint a házi őrizetbe vett Biszku a belügyminisztersége alatt – 1957 és 1961 között – felbujtóként egy sor bűncselekményt követett el: például emberölést, súlyos testi sértést, kényszervallatást, jogellenes fogva tartást, elkövetőként pedig bűnpártolást. Ennek eredményeként született meg bő másfél évvel később a vádirat, és kedden a bíróság – egyébként szokatlan gyorsasággal, alig fél évvel a vádirat benyújtása után – ítéletet hirdet.