hirdetés

Már nyolc év eltelt azóta, hogy az MSZP ex-elnökhelyettesének, Simon Gábornak a gazdasági ügye, és kamu afrikai útlevele komoly belpolitikai botránnyá fajult. Az előzetes letartóztatást is megjárt Simon ellen hat éve kezdődött a büntetőper, egyebek mellett több száz milliós költségvetési csalás miatt de már a harmadik bíró tárgyalja a politikus ügyét. Érdekes, hogy több bűnöző is olyan kamu diplomata útlevéllel bújkált évekig Magyarországon mint amilyen Simonnak volt, de ezen esetek valahogy nem érdekelték a rendőrséget. Ilyen H.Péter csaló esete is.

 

Harmadszor is újrakezdődött a minap Simon Gábor, az MSZP volt elnökhelyettesének büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken, mert új immáron a harmadik bíró tárgyalja az ügyet. A büntetőeljárásról szóló törvény értelmében bíróváltás esetén újra kell kezdeni a büntetőper tárgyalását, ám nem kell teljesen elölről kezdeni és megismételni a már lezajlott bizonyítási eljárást. Ezúttal is az történt, mint a korábbi, 2020-ban történt bíróváltáskor. Az új eljáró bíró ismertette az eddigi bizonyítási eljárás jegyzőkönyveit.

A még mindig első fokon zajló per befejezése idén sem várható. Hiába szeretné a vádhatóság, a védelem, de a bíróság is már lezárni az eljárást ítélettel. Az már most biztosra vehető, hogy bármi lesz is az elsőfokú ítélet, a felek közül valaki fellebbezni fog, így másodfokra kerül majd a szocialisták egykori erős emberének büntetőügye.

A tervek szerint május 3-án folytatódik a harmadszor is újrakezdett per bizonyítási eljárása, méghozzá az igazságügyi könyvszakértő ismételt meghallgatásával. Ehhez a vád nem ragaszkodik, ám a védelem igen, hiszen álláspontja szerint a szakértő számszaki hibákat vétett, így szakvéleménye használhatatlan. A védelem máris indítványozza új könyvszakértő kirendelését. A védelem már a tárgyalás korábbi szakaszában vitába szállt az igazságügyi könyvvizsgálóval.

Nem tisztázott, hogy a vádbeli időszakban volt-e a politikusnak bármilyen bevétele a képviselői, állami vezetői juttatásán túl vagy sem. A szakértő szerint nem volt, így a külföldön parkoltatott teljes összeg tisztázatlan eredetű, a védő és a vádlott szerint azonban volt keresete. A látszólag számháborúnak tűnő eljárás a költségvetési csalás pontos összegének megállapítása miatt szükséges.

A védelem álláspontja szerint a vádat képviselő ügyészség nem tudja megmondani, nem tudja bizonyítani, hogy a vádlotton számonkért összegek mikor keletkeztek. Az ügyvéd szerint csak akkor volna bizonyítható a költségvetési csalás, ha a vádhatóság pontosan meg tudná határozni, hogy dátumszerűen mikor keletkeztek a külföldi bankszámlákon talált összegek, mert csak így mondható meg, kellett-e adózni utánuk vagy sem.

Ismert, a 2014-es választások előtt kiderült, hogy Simon Gábor 2008 és 2012 között képviselői vagyonnyilatkozataiban és adóbevallásaiban jövedelemként csak az országgyűlési képviselői, valamint az államtitkári tisztségéért kapott bevételeit tüntette fel, miközben Svájcban, majd Ausztriában nyitott bankszámláin nagy összegű devizát helyezett el.

A 2016-os vádirat lényege szerint Simon Gábor rövid idő alatt 267 millió forint bevételt szerzett, ami után nem fizetett személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, ezzel 128 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek.

Ez az első vádpont, mely a védelem álláspontja szerint nem is értelmezhető, hiszen a kérdéses bevétel eredetét nem tisztázta a vádhatóság. A vád szerinti 267 millió forintról Simon azt mondta, vállalkozások bevételei, amelyek után nem kell adózni. Ennek ellenére szja és eho címén a büntetőeljárás kezdetekor befizette az államkincstárba a vádban szereplő 128 millió forintot. Meg kell jegyeznünk, a járulékok befizetésével nincs kár, így a vádlott büntetése korlátlanul enyhíthető; a költségvetési csalás vádja alól akár fel is mentheti a bíróság a volt baloldali politikust.

A szocialista politikus 2014 eleji meggyanúsítása a Központi Nyomozó Főügyészségen tovább bővült a politikai kalandorként ismert Welsz Tamás 2014. márciusi, furcsa öngyilkossága után. Mint ismert Welsz egy rendőrautó hátsó ülésén lett rosszul, azt mondta a rendőröknek, hogy afrikai kígyómérget vett be, majd egy budai mentőállomáson az életét vesztette. Néhai Welsz Tamás hagyatékából mások mellett Simon Gáborra nézve is terhelő dokumentumok kerültek elő. Eszerint Simon édesanyja – Derdák – nevére, Gabriel Derdák néven kiállított hamisított bissau-guineai diplomata-útlevél került elő, amivel Simon vádlott-társa negyvenmillió forintos számlát nyitott egy budapesti pénzintézetben. Ezért felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is megvádolták a baloldali vezető politikust.

Simon vádlott-társa ellen indult büntetőeljárás egyébként már véget ért, a bíróság megrovásban részesítette a férfit, aki részletes – Simonra kedvezőtlen – beismerő vallomást tett.

Érdekes, hogy ez a vádlott másnak is adott el diplomata útleveleket nemcsak Simonnak, de azon esetek nem lettek kinyomozva. Hogy miért nem tudjuk. Az azonban több mint fura, hogy a Simon által is használt kamu diplomata útlevéllel többen is bújkáltak Magyarországon. Legutóbb az a H.Péter, aki egyszerű csaló és erről korábban is írtunk az Esti Újságban.

Az Esti Újság úgy tudja, hogy a több milliárd forintot önkormnyzati ingatlanokra ki csaló XVIII.kerületi szélhámos H.Péter, olyan afrikai diplomata útlevelekkel a zsebében bujkált, amely miatt az MSZP-s Simon Gábor politikust megvádolták s amellyel a hatóságok elöli bankszámlákat lehetett nyitni. Vajon mi a közös szál a baloldali politikát érintő kamu diplomata útlevél botrányban és a milliárdos lehúzásban, amelyben önkormányzati lakások voltak az átverés tárgyai ?

Főként fővárosi önkormányzati lakások, ingatlanok megvásárlásának céljából vert át több száz befektetőt a XVIII.kerületi szélhámos H.Péter éveken át. Az átvert és hiszékeny befektetők futhatnak a pénzük után. S adódik a kérdés, vajon milyen poltikai érdekkörök segíthették ezt a csalót és miképp tudottiévekig bujkálni? Most megtudhatják.

Az Esti Újság úgy tudja H.Péter érdekes módon több afrikai diplomata útlevéllel a zsebében bujkált vígan évekig, amíg le nem bukott. A milliárdokat bezsebelő csaló ráadásul pont olyan kamu diplomata iratokkal rendelkezett, amely több baloldali politikusnál és vállalkozónál is landolt. Egyikük volt az MSZP nagyágyúja Simon Gábor is, aki ezen külföldi okmányokkal nyitott több bankszámlát, amelyre súlyos százmilliókat tett félre és bukott le. Természetesen ezen diplomat útlevelek azért is voltak fontosak, mert nem az eredeti név szerepelt benne. Így az adóhatóságokat is és mást is meg lehetett ezekkel téveszteni vagy épp el lehetett titkolni a vagyont.

Érdekes, hogy egyetlen közszereplő, Simon Gábor, az MSZP volt elnökhelyettese ellen indult büntetőeljárás a hamis diplomata-útlevelek és adóigazolások miatt. Holott rengeteg lett eladva politikusoknak és vállalkozóknak egyaránt. Most pedig ugye egy szélhámosról derült ki, hogy szintén ilyen papírokkal tudott vígan éldegélni.

Mint ismeretes a Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálta a Welsz Tamás dokumentumhagyatékának átvilágítását, és nem nyomoznak tovább. Pedig lehet jó lenne, mert van pár még itt az éterben és élnek vissza ezen iratokkal sokan.

Mint ismeretes mindössze egy esetben, Simon Gábor, az MSZP volt elnökhelyettese ügyében merült fel, hogy közszereplő az érintett.

Most pedig úgy tűnik egy szélhámos is ilyen úti okmányokkal rendelkezik és nagy valószínűséggel onnan származnak ezen kamu diplomata apírok, ahonnan az MSZP-s politikusé.

Nyílt titok volt, hogy a politikai kalandornak és nagy adóoptimalizálónak tartott Welsz Tamás – aki 2014-ben a hivatalos információk szerint öngyilkosságot követett el egy rendőrautó hátsó ülésén – jó pénzért a politikai „felvilág” és az alvilág számos jól fizető szereplőjének állt a rendelkezésére.

Simon Gábort 2014-ben vádolták meg különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, miután adózatlan pénzeket találtak hozzá köthető ausztriai bankszámlákon. Welszet Tamást gyanúsítottként hallgatták ki, miután a nyomozók birtokába jutott egy hamisított bissau-guineai útlevél Derdák Gábor névre kitöltve a politikus adatai¬val (a Derdák Simon édesanyjának vezetékneve). Welsz a halála napján teherautónyi iratot adott át a nyomozóknak, majd az őt szállító rendőrautóban állítólag halálos mérget vett be – emlékeztet a lap.

Nos ez az érdekes diplomata útleveles sztori köti össze a XVIII.kerületi csalót a politikával. No meg az, hogy olyan hivatalos önkormányzati papírokat mutogatott befektetőinek, amelyek bizony első ránézésre rémisztően valódinak tünnek. A kérdés, hogy a milliárdokat bezsebelő szélhámos osztott-e vissza a politikai elitnek vagy sem ? A papírok eredetiek-e vagy sem ? A rendőrség még ezeket vizsgálja.

A BRFK Gazdaságvédelmi és Korrupció ellenes részlege nyomoz az ügyben gőzerővel. Az azonban érthetetlen, hogy ez az egyszerű kis szélhámos miképp tudott büntetlenül évekig ténykedni, ha nem volt felső szintű politikai kapcsolata vagy péptámogatója ? Ráadásul vajon miképp lehet szabad egy ilyen kaliberű széltoló, hisz évekig bújkált, ráadásul tudják annak a Wells Tamásnak a kamu diplomata útleveleinek a segítségével, aki több politikusnak is szerzett ilyen okmányt, és , mosott tisztára fekete milliárdokat, és aki fura mód a rendőrautóban lett öngyilkos.

Az Esti Újság úgy tudja, hogy a több milliárd forintot bezsebelő szélhámos H.Péter, több önkormányzattól például a Budavári Önkormányzattól is kapott hitelesnek tűnő papírokkal vette rá a befektetőit, hogy pénzt adjanak neki. Az üzlet zseniálisnak tűnt, hisz H.Péter a fővárosi önkormányzati ingatlanokat fél áron kapta volna meg, így az átvert befektetők jó üzletnek vélték a lehetőséget. Sőt nyugodtak is voltak,hisz úgy voltak vele maximum lesz egy lakásuk a Várban, vagy épp az V.kerületben. Így volt olyan átvert magánszemély, aki 200 milliót adott át H.Péternek, de akadt, aki csak pármillió forintot. Azonban az egész csak egy nagy kamu volt.

Természetesen a beigért ingatlanok nem lettek megvéve, sőt értékesítve sem , a sok milliárd forint pedig eltűnt H.Péter ügyeskedésének köszönhetően és azóta sem tudni hova tünhetett ez a sok sok milliárd. Pedig valahol ott van, hisz a pénz nem válik köddé, ugye ?

A biznisz 2010 és 2014 között hasított. De lassan kiderült , hogy ez az egész csak egy nagy átverés show. A bili pedig borult.
Úgy tudjuk a férfi rengeteg ügyfelet húzott le pénzzel és vert át. Az ügyben H.Péteren kivül még két gyanúsított van. A szélhámos H.Péter volt is előzetesbe de nem sokáig és már otthon élvezi a háziőrzet adta szabadságot,ami több mint felháborító, hisz a károsultak száma jóval több lehet, mint amennyit idáig a rendőrség felderített. Ráadásul az eset súlya is komoly, s tartani lehet H.Péter szökésétől is, hisz évekig bújkált is kamu diplomata útlvelekkel, amelyek attól a Wells Tamástól származtak, aki afrikai útiokmányokkal is bizniszelt és adott el ilyen útleveleket politikusoknak is, és emellett segédkezett sok üzletembernek súlyos milliárdok kimenekítésében.

Érdekes, hogy H.Pétert eddig ezen hamis diplomataútlevelek miatt még nem gyanúsították meg.

Az is nagy kérdés, hogy vajon H.Péter miképp tudott ennyi milliárdot kicsalni az ügyfelektől, ha nem volt komoly hátszele ? Az is adódik, hogy miképp kaphatott vagy szerezhetett H.Péter olyan Önkormányzati papírokat eladó ingatlanokról, amelyek vagy eredetiek vagy rémisztően hasonlítanak a valódi iratokhoz, ha nem volt valamiféle felsőbb patentja ?

Úgy tudjuk a rendőrség további sértettek jelentkezését várja, hisz ez a pár milliárd és az eddigi befektetők száma jóval több a jelenleg ismert névsornál. Így , aki a képen látható H.Péterrel üzletelt és át lett verve jelentkezzen a rendőrségen nyugodtan.

 

A volt baloldali politikust nyolcrendbeli hamis magánokirat felhasználásával is terheli a vádirat. Ez utóbbiból három a politikus valótlan tartalmú vagyonnyilatkozata miatt történt, Simon ugyanis a svájci és az osztrák számlákon heverő, több mint 570 ezer eurót és 160 ezer dollárt nem tüntette fel a vagyonnyilatkozatában, ugyanakkor a külföldi bankokban sajátjaként nyilatkozott róla.

A felbujtóként elkövetett közokirat-hamisításért, illetve a nyolcrendbeli hamis magánokirat felhasználásáért bizonyítottság esetén legfeljebb felfüggesztett szabadságvesztést szabhatnak ki, ám az is megtörténhet, hogy az eltelt időt és azt figyelembe véve, hogy a költségvetési csalásnak nincs kárértéke, pénzbüntetést szabnak majd ki első fokon Simon Gáborra. Ami ellen a vádhatóság nyilvánvalóan fellebbezni fog, hiszen a vádiratban végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozták.

( Csákány)