hirdetés

A TEK speciális csapata szakemberekkel közösen megpróbálja felszínre hozni a Kossuth-barlangban rekedt kutató búvár holttestét. A 42 éves Mede Mártonra ráomlott a járat és a tragédiát esélye sem volt megúszni a kiváló búvárnak. A Reménytelen szifon először 1997-ben követelte egy búvár életét.

 

Megpróbálják felszínre hozni annak a fővárosi kutatóbúvárnak, Mede Mártonnak a holttestét, aki életét vesztette egy feltáró merülés során. A Terrorelhárítási Központ közleménye szerint több napig is eltarthat a művelet.

A TEK közölte , hogy a bonyolult és összetett művelet következő fázisában már a tragikus balesetet szenvedett búvár felszínre hozatalának körülményeit és technikai részleteit tervezik az érintettek.

Az előkészítő-tervező szakaszt követően a merülések a holnapi napon várhatóan megkezdődnek, azonban ez a fázis a rendkívüli körülmények miatt valószínűleg hosszú időt, esetleg több napot fog igénybe venni – közölte a TEK.

A Terrorelhárítási Központ szakemberei továbbra is a helyszínen vannak, és minden helyszínen lévővel azon dolgoznak, hogy a végzetes balesetet szenvedett búvárt a lehető leggyorsabban és legbiztonságosabban felszínre lehessen hozni.

A 42 éves Mede 2008 óta dolgozott tűzoltó búvárként, többször is merült már a Kossuth-barlangban. Egy tizenöt méter hosszú, szűk járatban érte a baleset.

A fiatal búvár profi volt, az Európa-bajnokságon 2014-ben bronzérmet szerzett, a Hableány kirándulóhajó katasztrófája utáni kutatásban és mentésben végzett munkájáért a Rendkívüli Helytállásért Érdemjel ezüst fokozatával tüntették ki.

A 42 éves Mede Márton tűzoltó főtőrzsőrmester, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzoltóbúvára volt. 2008. május 16-án került a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság Speciális Mentési Parancsnokság állományába búvárként, de beosztott tűzoltói feladatokat is ellátott.

„Számos nagy tűz-, illetve káreset felszámolásában bizonyította bátorságát, rátermettségét. Szakmáját kiválóan ismerte, az egyik legtapasztaltabb búvár volt az állományban” – írja közleményében a OKF.

A Reménytelen-szifon nem véletlenül kapta a nevét, 25 éve már elragadott egy búváréletet. Erről így ír a Karszt és Barlang című szaklap 1997-es évkönyve.

„1997. július 9.-én szerdán a délutáni órákban Jósvafőn az MKBT nyári kutatótábora alatt a 24 éves

Kominka Zoltán a Kossuth-barlang Reménytelen-szifonjában a merülésvezető által engedélyezett 9 méter mélyen lévő szűkület helyett az előző nap felfedezett — három szűkület által nehezített — 32 méteres mélységbe úszott, és ott légzőkészülékéből kifogyott a levegő. Ennek következtében fulladásos halál állt be.

Teste arccal a szifon kijárata felé volt, feltételezhetően végigúszta a két társa által már előző napon beúszott új járatszakaszt. Amikor a Kominkát biztosító búvár a szifon stégjénél észlelte, hogy nem látja társának fényét és a felszínre törő buborékokat, rögtön utána úszott. Amikor nem találta, és palackjában levegője fogytán volt, a felszínre úszott és a merülést segítőkkel együtt felszíni segítséget kért.

A felszínről érkező segítség sem találta az iszaptól teljesen átláthatatlanná és zavarossá vált szifonban az elveszett kutatót.

Remélték, hogy Kominka Zoltán esetleg megúszta a szifon eddig nem ismert részét, és a túloldalon, egy levegős teremben várja megmentőit. Eközben befutott Budapestre a Barlangi Mentőszolgálathoz a riasztás. A BMSZ búvár barlangkutatók bevonásával, a készenléti rendőrség mikrobuszával megkülönböztető jelzés használatával, azonnal nagy létszámmal a helyszínre sietett. Július 9-én csütörtökön először a bajba jutott búvár egyik palackját, majd kézilámpáját találta meg. A szerencsétlenül járt búvár holttestét 11-én, pénteken, a mentés megkezdése után 43 órával sikerült megtalálni. Felszínre hozatalára az első kísérlet 12-én, szombaton történt, de a beállt hullamerevség miatt a test beszorult a szűkületbe, így többszöri próbálkozásra sem lehetett a felszínre vinni.” Végül 13-án vasárnap sikerült a holttestet a felszínre hozni.

 

(Horváth Szabolcs )