hirdetés

Az elhíresült pártállami állambiztonsági vezető, azaz exbelügyminiszter Biszku Béla pere ott folytatódott, ahol abbahagyták. A védelem ugyanis ismét indítványozta Zinner Tibor jogtörténész kizárását a Biszku Béla ellen folyó eljárásból, mert véleményük szerint elfogult.

biszku2

Magyar Gábor, a volt állampárti belügyminiszter ügyvédje már a Biszku Béla ellen háborús bűntett és más bűncselekmények miatt folyó megismételt eljárás elsőfokú tárgyalás megismételt első napján kérte kizáratni a bíróval Zinner Tibor jogtörténészt. A bíró elutasította Biszku ügyvédjének kérését, mondván, nem ajánlott helyette senki mást a védelem.

Biszkuéknak több rendezvényen tett kijelentése nem tetszik a szakértő részéről, illetve azt is aggályosnak tartják, hogy munkatársa volt az ügyészség háttérszervezetének, az Országos Kriminológiai Intézetnek Zinnert szakértő.

Az ügyészség közölte, hogy amikor a Fővárosi Törvényszék Zinnert a Biszku-perbe szakértőként bevonta, már nem dolgozott az ügyészség háttérintézményének.

Biszku védője szerint aggályos, hogy az ügyészség eljárási pozícióval nem rendelkező személyeket von be informálisan a büntetőeljárásba. Ugyanis  Zinner de facto szaktanácsadói közreműködésének nincs nyoma az iratok között  – állapította meg a védőügyvéd.

Az ügyészség nem is tartotta szükségesnek igazságügyi történész szakértő kirendelését a Biszku-perben, azt a védelem indítványára a Fővárosi Törvényszék tette meg a Biszku elleni per megismételt eljárásában. Válaszában az ügyészség rámutatott, hogy Zinner a hivatkozott előadásában több ügyet is említ a megtorlások időszakából. Egyes kijelentései nehezen értelmezhetők, és egyik sem tartalmaz konkrétumot azzal kapcsolatban, hogy kik kérték fel, mikor és pontosan mire.

Védelmében a Fővárosi Főügyészség ugyanakkor leszögezte, hogy „elismert történész, aki egyetemeken szokott előadásokat tartani a szakterületébe tartozó korról, amely az ­56-os forradalom leverését követő megtorlások idejét is felöleli. Nem zárható ki, hogy ilyen előadásokon felkérik, és szakértőként nyilatkozik”.

Az idén 94 éves Biszku Bélának egyebek között a Budapesten 1956. december 6-án a Nyugati téren, két nappal később a Salgótarjánban leadott gyilkos sortüzek miatt kellett bíróság elé állni. Továbbá azért, mert 2010-ben egy tévéinterjúban ellenforradalomnak nevezte az 1956-os forradalmat. Tavaly májusban a Fővárosi Törvényszék öt és fél év szabadságvesztésre ítélte felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett miatt és más bűncselekményekért.

A fellebbezések után a Fővárosi Ítélőtábla úgy döntött, a törvényszék nem tett eleget ügyfelderítési, indoklási kötelezettségének, és súlyos bizonyítási hibákat követett el. Ezért a tábla új eljárást rendelt el.