hirdetés

Komolyra fordult az ismert zenész, Fásy Ádám és a Munkácsy-festmények nagy gyűjtőjének, Pákh Imrének és társainak a híressé vált őssejtbüntetőügye. Hatályon kívül helyezte ugyanis az elsőfokú ítéletet az engedély nélküli őssejtkezelések ügyében indult büntetőperben a Fővárosi Ítélőtábla, és új eljárás lefolytatására utasította a Fővárosi Törvényszéket. A csalás vonatkozásában a taláros testület szerint nem tudni, ki miről tudott vagy nem tudott, és ezt tisztázni kell.

őssejt

A mostani bírói döntés lehet jó is, meg rossz is. Tény kérdése, hogy a vádlottak vonatkozásában az elnyúló bírósági eljárás enyhítő körülménynek számít. Azonban az is benne van a pakliban, hogy esetleg súlyosabb büntetést kaphatnak. Mindez nem jó hír a népszerű zenész vádlottnak, Fásy Ádámnak sem. De a neves műgyűjtő, Pákh Imre öröme sem felhőtlen, hisz ő épp az állammal kezd pereskedni, mivel a Golgota című Munkácsy-festményt, ami a tulajdona, nem viheti ki az országból, hisz védetté nyilvánították gyorsan, miután nem akarta olcsón eladni a magyar államnak. Pákh amerikai állampolgár, így a festményért indított perbe az USA is beszáll, hisz az amerikai tulajdonban van.

No de nézzük az őssejtügyet.

A vád szerint egy ukrán tudós módszerei alapján magyar és ukrán orvosok engedély nélkül nyújtottak őssejtkezelést gyógyíthatatlan betegeknek, több millió forintért. A vállalkozáshoz szükséges cég alapításában vett részt Pákh Imre elsőrendű vádlott és Fásy Ádám negyedrendű vádlott, mindketten üzletemberek.

Az elsőfokú bíróság szerint a vádlottak jelentős befektetéssel egy kaposvári plasztikai sebész magánklinikáján őssejt-laboratóriumot hoztak létre, majd együttműködési megállapodásokat kötöttek környékbeli kórházakkal, ahonnan alkalmanként 10-15 ezer forintért terhességmegszakításokból származó szöveteket kaptak.

Az őssejtkezelések megindítása érdekében többször folyamodtak az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) helyi szervezetéhez és az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz engedélyért. A tanácstól nem kapták meg, de a dél-dunántúli ÁNTSZ-szervezet 2007-ben adott engedélyt őssejt gyűjtésére gyógykezelés céljából. Ezt azonban még abban az évben visszavonták.

A nyomozás egy sértett hozzátartozójának feljelentésére indult, és a tettesek egy részét gyakorlatilag tetten érték, amikor egy budapesti egészségügyi intézményben éppen őssejtkezelésre készültek 2009 nyarán.

Az elsőfokú bíróság szerint huszonegy sértett bizonyíthatóan igénybe vette az őssejtkezelést, többnyire szem alá kapott injekció formájában. Mindannyian gyógyíthatatlanok voltak: daganatos betegek, születési rendellenességgel élők, balesetben megsérültek. Volt, akit azzal kecsegtettek a vádlottak, hogy a kezelés eredményeként kiszállhat a kerekesszékből. Másoknak viszont elmondták, hogy nem biztos a javulás, illetve ne számítson felgyógyulásra, legfeljebb lassítani tudják az állapota romlását.

A páciensektől többnyire ötmillió forintot kértek, de volt, akitől kevesebbet, és olyan is akadt, akit ingyen kezeltek. Volt olyan tanú, aki arról számolt be, hogy nem javult az állapota, mások viszont arról beszéltek, hogy kedvező változásokat tapasztaltak a kezelés után.

Az elsőfokú bíróság tavaly áprilisban a 21 rendbeli csalás vádja alól felmentette a vádlottakat, mondván, nem bizonyítható, hogy a sértetteket tévedésbe ejtették volna. Kilencből nyolc vádlottat ugyanakkor elmarasztalt emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése, emberi test tiltott felhasználása és kuruzslás bűncselekményében, és ezért felfüggesztett szabadságvesztésre, valamint sokmillió forintos pénzbüntetésre ítélte őket.

A Fővárosi Törvényszék Pákh Imrét 10 hónap, két évre felfüggesztett szabadságvesztésre és tízmillió forint pénzbüntetésre ítélte, a másodrendű vádlott ukrán orvost, Jurij Baltaytist – aki amerikai állampolgár – tíz évre kitiltották Magyarország területéről.

A harmadrendű vádlott, Seffer István kaposvári plasztikai sebész 1 év 2 hónap börtönbüntetést kapott három évre felfüggesztve, és ötmillió forint pénzbüntetést. A negyedrendű vádlottat, Fásy Ádámot 10 hónap, két évre felfüggesztett börtönbüntetésre és hétmillió forint pénzbüntetésre ítélték első fokon.

Négy segítőt ugyancsak két és három évre felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtottak, egy asszisztenst pedig felmentettek első fokon.

Az ügyet másodfokon tárgyaló Fővárosi Ítélőtábla kedden kihirdetett végzésében azonban azt állapította meg, hogy a törvényszék nem tárta fel a tényállást kellő alapossággal és nem tett eleget indoklási kötelezettségének, emiatt az elsőfokú ítélet alkalmatlan az érdemi felülvizsgálatra.

Az ítélőtábla szerint az elsőfokú bíróság abból indult ki, hogy nem állapítható meg a vádlottakkal szemben a csalás, mivel nem állt fenn a megtévesztési szándék. A táblabíróság szerint azonban a törvényszék nem indokolta meg, hogy az ezzel ellentétes bizonyítékokat miként értékeli. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság elmulasztotta azt is feltárni, hogy milyen szerepük volt az egyes vádlottaknak a bűncselekményekben, a csalás vonatkozásában ki miről tudott, melyik sértett mennyit fizetett, kapott-e visszatérítést, ezért a tényállás megalapozatlan.

A Fővárosi Ítélőtábla emiatt döntött úgy, hogy az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezi és új eljárás lefolytatását írja elő a Fővárosi Törvényszéknek.

(Fotó: Hajdú)