hirdetés

Még idén születhet az Esti Újság információ szerint jogerős ítélet a Debreceni Ítélőtáblán a vesztegetés miatt első fokon tíz év szabadságvesztésre ítélt ex-bíró, N. Norbert ügyében. A Szegedi Törvényszék büntető kollégiumának egykori vezetőjét vezető beosztású, hivatalos személy által üzletszerűen, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettével vádolja a Szegedi Nyomozó Ügyészség. Az ügy főszereplője egy ügyvéd vádalkut kötött és ő már csak tanú. Az ügy pedig innentől kezdve picit sántít és sokan úgy vélik a bíró csak egy áldozat.

korrupt bíró

 

Mint az közismert az elsőfokú bíróság ítélete szerint 2009 és 2011 között N. Norbert, bíró,  a Szegedi Törvényszék azaz a Csongrád Megyei Bíróság  büntető kollégiumának volt vezetője 300-500 ezer forintnyi kenőpénz fejében kedvezőbb döntéseket hozott egy, a nyomozás során alkut kötő szegedi sztárügyvéd védencei számára. Ezért a bíróság 2014 júniusában nyolcrendbeli vesztegetés miatt – első fokon – tíz év börtönbüntetéssel sújtotta az egykori tanácsvezető bírót. Emellett a törvényszék a vádlottal szemben több mint három millió forint vagyonelkobzást is elrendelt. Az ügy másodrendű vádlottját, K. József Gábor bírót a törvényszék bűncselekmény hiányában mentette fel a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás vádja alól. Az ügyész mindkét vádlott esetében súlyosításért kért, az elsőrendű vádlott és védője felmentésért, illetve az ítélet enyhítéséért jelentett be fellebbezést, így került az ügy a Debreceni Ítélőtáblára, ahol áprilisban a perbeszédekkel folytatódott a büntetőügy. Úgy tudjuk, a táblabíróság még két határnapot tűzött ki szeptember 29-ére, illetve október 1-jére. Utóbbi tárgyalási napon határozathozatal várható.

 

A volt bíró esete több mint érdekes. Egyrészt, aki szkeptikus az rögtön gondolhat arra, hogy így kell egy bírót tönkre tenni. Azaz kell pár börtönben ülő személy, meg esetleg egy pár jogász, néhány terhelő vallomás és már is van egy kereknek tűnő sztori. Mert ügye arra nézve konkrét bizonyíték nem került elő, hogy az elítélt bíró mondjuk épp pénzt fogadott el, azaz tetten érték volna. Úgy tudjuk arra sincs hangfelvétel, hogy mondjuk a bíró egy adott ügyben konkréten beszélt volna arról, hogy ő megfelelő pénzért cserébe kedvező ítéletet hoz. Van egy ügyvéd, aki lebukott, aki igért fűt fát ügyfelének jó pénzért cserébe. Ráadásul ez a jogász osztálytársa volt a bírónak. Nos mindent egybe vetve lehet az olvasók egy része szkeptikus az üggyel kapcsolatban. Főleg úgy, hogy a főgyanúsított ügyvéd az már a vádlottak közt sem található meg, azaz komoly vádalkut kötött. ( Néha sok bajunk van ezen vádalkus pentitókkal, mert sokszor kiderült lásd Móri vérengzés vagy Portik-ügyek-hogy mind mind csak az irhájukat mentik a kemény börtönévektől és mindenfélét össze vissza beszélnek-a szerk. )

De nézzük a száraz infókat, tényeket. N. Norbertet bíró még 2011. december 23-án vették őrizetbe és gyanúsították meg a terhére rótt bűncselekményekkel. Az ügyészi nyomozás során ugyanis felmerült a gyanú, hogy N. Norbert pénzért bizonyos személyek részére házi őrizetre vagy lakhelyelhagyási tilalomra változtatta másodfokon az előzetes letartóztatást. A végrehajtandó szabadságvesztést felfüggesztettre, a felfüggesztett szabadságvesztést pedig pénzbüntetésre mérsékelte. De volt olyan ügye is, amikor az ítélkezési szünetben viharos gyorsasággal hatályon kívül helyezett egy elsőfokú ítéletet, és új eljárásra kötelezte az ügyet első fokon tárgyaló bíróságot. Korábban az ügy terheltjei közé tartozott a tíz évre elítélt bíró volt egyetemi évfolyamtársa, K. Zoltán ügyvéd is. A férfi ellen titkosszolgálati módszerekkel kezdtek nyomozni, majd letartóztatták és először befolyással üzérkedéssel, később vesztegetéssel gyanúsították meg. Ő egy 650 millió forintos adócsalási ügyben ajánlotta fel segítségét az ügy egyik előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottjának. Kétmillió forintért vállalta a férfi szabadlábra helyeztetését, aki az ajánlattétel után ki is szabadult.

A fenti esetet kapcsolatba hozták N. Norberttel, aki a bűnügyben eljáró másodfokú tanács vezetője volt. Az ügyvéd megtört az előzetes letartóztatás alatt és elkezdett beszélni. Kiderült, a bíró K. Zoltántól kenőpénzt fogadhatott el az ítéletért. A vád szerint összesen nyolc esetben sikerült megállapítani, hogy az elsőrendű vádlott és a szegedi ügyvéd együttműködtek abban, hogy az ügyvéd védenceire nézve kedvező bírósági döntések szülessenek.

Az eljárás legtöbbször a következő volt: az ügyvéd védencének előzetes letartóztatását a bíróság elrendelte vagy meghosszabbította, a döntés ellen pedig az érintettek fellebbeztek. Az adott ügy másodfokon a Csongrád Megyei Bíróságra került, ahol az elsőrendű vádlott saját bírói tanácsára szignálta azt. A legutolsó együttműködésben házi őrizet volt a cél: N. Norbert a másodrendű vádlottnak azt mondta, hogy a nyomozás már befejeződött, így a gyanúsítottak nem tudnak összebeszélni.

Miután együttműködött az ügyészekkel, K. Zoltánnal szemben még az ügy nyomozati szakában megszüntették a nyomozást és már csak tanúként vett részt a későbbi eljárásban, annak ellenére, hogy a vesztegetési pénzből ő maga is részesült, ugyanis a gyanúsítottak, vádlottak hozzátartozóitól kapott összeget megfelezték.