hirdetés

Bíróságon marasztaltak el egy túlbuzgó rendőrt, aki egy általa igazoltatott sofőrrel közölte, ezért le is lőhetné. Igazoltatással, jogsértő bilincseléssel és előállítással kezdődött, majd az erőszakoskodó rendőr elítélésével folytatódott az az ügy, amely tegnap ért véget. A Győri Ítélőtábla jogerősen félmilliós kártérítést ítélt meg a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelének.

rendőrök-huligánaok

A MHB autót vezető ügyfelét még 2011. május 26-án vonták közúti ellenőrzés alá Tatabányán. A férfi az ellenőrzés során vitatta a szabálysértés tényét, de átadta a szabályos kártyaformátumú jogosítványát és az autó forgalmi engedélyét. A rendőr azonban a személyi igazolványát is kérte, noha arra semmi szükség nem volt, mert a sofőr személyazonossága igazolva volt. Az ügyfél szóvá tette mindezt, amit a rendőr „hepciáskodásként” értékelt. Később a bíróságnak is a sofőr provokatív magatartására hivatkozott. Az intézkedő rendőr azt is megjegyezte, hogy akár le is lőhetné, amelyre a férfi úgy válaszolt, hogy „tessék, akkor lőjön le”. Erre a rendőr haragra gerjedt, az autója csomagtartójához vonszolta ügyfelünket, ott arccal előre rányomta a csomagtartótetőre, ezután rátérdelt a gerincére, és kezeit hátrabilincselte.

A járművezetőt előállították a Tatabányai Rendőrkapitányságon. Ennek okát nem közölték vele. Ügyfelünk előállítása alatt többször panaszkodott arra, hogy fáj, zsibbad a keze. Végül orvos előtt vették le a bilincset, amely mély nyomot hagyott csuklóin. Erről látlelet is készült.

A sértett feljelentése alapján közvádas eljárásban ítélték el az intézkedő rendőrt: hivatali visszaélés és bántalmazás hivatalos eljárásban bűntette miatt 375 ezer forint pénzbüntetést kapott. (Ilyen büntetéssel egyébként rendőr maradhat az elkövető.) A büntetőbíróságok megállapították, hogy a rendőrt nem a közérdek, hanem személyes motívum vezette az intézkedés során, egyszerűen meg akarta alázni az ügyfelet. A rendőri eszközöket pedig erre, illetve fájdalom okozására használta fel, azaz jogtalan hátrányokozási célzattal visszaélt a hivatali hatalmával. Tehát mind a testi kényszer alkalmazása, mind a bilincselés, mind az előállítás ezzel a jogtalan hátrányokozási célzattal történt. Az ügyfél gerincébe térdeléssel, mivel annak semmi köze nem volt még az egyébként jogszerűtlen bilincseléshez sem, a rendőr elkövette a bántalmazás hivatalos eljárásban bűncselekményét.

A sértett a jogerős büntetőítélet meghozatalát követően fordult a Helsinki Bizottsághoz, hogy segítsünk a rendőrséggel szembeni kártérítési igénye érvényesítésében. A férfit Győző Gábor ügyvéd képviselte ebben az eljárásban. Ez ért véget jogerős ítélettel.

A kártérítési eljárás során a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság úgy állt hozzá az ügyhöz, mintha a felperest ítélték volna el bűncselekményekért, nem pedig a szolgálatában álló rendőrt.

Végül tegnap a Győri Ítélőtábla az emberi méltóság sérelme mellett megállapította a személyes szabadsághoz való jog, a testi épség és a lelki egészség sérelmét is. Kötelezte az alperest magánlevélben történő sajnálkozás kinyilvánítására, valamint a kártérítés összegét 500 ezer forintban és kamataiban állapította meg.

(Forrás: MHB)