hirdetés

Elítélték a volt igazságügyi minisztert és a rendszerváltó kormánypárt szóvivőjét és frakcióvezetőjét. Dávid Ibolyát, az MDF réges-régen menesztett elnökét társtettesként elkövetett kényszerítésben mondta ki bűnösnek a hírhedt lehallgatási botrány, az UD Zrt.-üggyel összefüggésben folyó büntetőügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság. Az MDF volt szóvivője, Herényi Károly sem járt jobban. Az ügyészség elégedetlen, és súlyosbításért fellebbezett.

dávid ivolya,MDF-mno

Dávid Ibolyát, az MDF volt elnökét és Herényi Károlyt, a párt egykori frakcióvezetőjét az ügyészség kényszerítéssel vádolta. A vád szerint a két politikus egy titokban rögzített hangfelvétel nyilvánosságra hozásával fenyegette meg 2008 szeptemberében Almássy Kornélt, aki ennek hatására visszalépett az MDF elnökjelölt-jelöltségétől.

Máig ismeretlen forrásból kerültek Dávid Ibolya birtokába lehallgatási anyagok, amelyeken egyebek között az UD Zrt. biztonságtechnikai cég egyik akkori vezetője, Tóth János beszélt Csányi Sándornak, az OTP elnök-vezérigazgatójának arról, hogy Tombor András vállalkozó – Almássy Kornél barátja, tanácsadója – felvetette: Dávid Ibolyára kellene terhelő információkat gyűjteni, és az MDF-en belül hatalmi váltás lehetséges. Egy másik felvételen pedig az UD Zrt. másik vezetője, Horváth József beszél arról Tombor Andrással, hogy poloskátlanítani kellene Almássy házát.

A bíróság szerint Dávid Ibolya a lakásán Herényi Károllyal és Somogyi Zoltán tanácsadóval abban állapodott meg, hogy másnap Dávid Csányival, Herényi pedig Tomborral találkozik, tájékoztatják őket a Csányi és Tóth közötti telefonbeszélgetés hangfelvételéről, és közlik, vagy lemond Almássy, vagy nyilvánosságra hozzák a felvételt. Ezt követően Dávid Ibolya találkozott Csányi Sánorral, Herényi Károly pedig Tombor Andrással.

Miután Almássy Kornél értesült a felvétel létezéséről, sajtótájékoztatót hívott össze, amelyen arról beszélt, hogy közvetítők útján megzsarolták, hogy lépjen vissza az elnökjelöltségtől, lépjen ki a pártból és mondjon le parlamenti mandátumáról, különben belekeverik a titkosszolgálati botrányba.

Ezt követően Dávid Ibolya is sajtótájékoztatót tartott, amelyen a Csányi–Tóth-beszélgetés hanganyagának leiratát nyilvánosságra hozta. Közölte azt is a pártelnök, hogy Almássy érintett lehet a személyére vonatkozó adatgyűjtésben. Almássy Kornél másnap, 2008. szeptember 13-án visszalépett a jelöltségtől.

A bíróság szerint a hangfelvétel anonimizált leiratának bemutatása az érintetteknek, majd a leirat nyilvánosságra hozatala önmagában nem bűncselekmény. Ugyanakkor ezzel a vádlottak maguk is belenyúltak a demokratikus tisztségválasztási folyamatba, és kényszerhelyzetbe hozták Almássyt.

A bíróság szerint a Csányi–Tóth-beszélgetés nyilvánosságra hozatalának mellőzését Almássy Kornél MDF-tagságáról, parlamenti mandátumáról való lemondásától és a „megengedhetetlen kampányeszközök” miatti bocsánatkéréstől tették függővé a Herényi–Tombor-találkozón. Ugyanakkor Almássy előzőleg „az ultimátumszerű helyzetben” még ellenállt.

Később Dávid Ibolya sajtótájékoztatóján további hangfelvételek létezésére utalt. Fenyegetettséget keltett Almássy Kornélban, amikor bizonyossá vált számára, hogy a vádlottak birtokában több hangfelvétel is van, és titkosszolgálati úton rögzítették őket. A további hangfelvételek nyilvánosságra kerülését megakadályozandó találkozott tanácsadója, Giró-Szász András Dávid Ibolyával és Somogyi Zoltánnal, ők akkor újabb feltételeket támasztottak Almássyval szemben, aki végül visszalépett a jelöltségtől.

A bíróság szerint az, hogy Dávid Ibolya a Csányi–Tóth-beszélgetés ügyében tett feljelentéséhez nem csatolta a birtokában lévő másik hangfelvételt, arra utal, hogy „a további felhasználás szándéka vezette”.

Az ítélet indoklásában elhangzott az is, hogy Almássy Kornél végül sem a párttagságáról, sem mandátumáról nem mondott le, a vádlotti törekvések közül csak az teljesült, amely Dávid elnökjelöltsége elől hárította el az akadályt. A bíróság szerint a jelöltségtől visszalépésnek a nyilvánosságra hozatallal való összekapcsolása Dávid Ibolya pártelnöki újraválasztását szolgálta, ezzel személyes és jelentős érdeksérelmet okozott Almássynak. A bíróság szerint a vádlottak társtettesként valósították meg a bűncselekményt.

A PKKB szerint „emberileg érthető” felháborodást váltott ki a vádlottakból az, hogy a Dávid Ibolya lejáratására irányuló tevékenységben pártbéli kihívója is érintett lehet, és ennek szerepe lehetett abban, hogy a vádlottak a kényszerítés bűncselekményére ragadtatták magukat. A bíróság szerint az ügyben nyomatékos enyhítő körülmény az idő múlása és az, hogy a sértett és a vádlottak kapcsolata is megszűnt a pártban, amelynek elnökségéért versengtek, sőt maga a párt is eltűnt a politikai élet palettájáról.

A bíróság ezek alapján megrovásban részesítette a vádlottakat, azaz kifejezte rosszallását a jogellenes cselekmény miatt, és felhívta őket, hogy a jövőben tartózkodjanak a bűncselekmények elkövetésétől.

Az ítélet nem jogerős, az ügyészség súlyosításért, büntetés kiszabásáért fellebbezett. A vádlottak és védőik a tényállás részben téves megállapítására és a bűnösségre való téves következtetésre hivatkozva felmentésért fellebbeztek.