hirdetés

Egyre idegesebbek, feszültebbek a menekültekkel foglalkozó rendőrök. Állítólag a gyeremekeket sem nagyon kimélik a magyar hatóságok s nem nagyon bánnak kesztyűs kézzel velük. Az egyedül érkező kiskorúakat, kamaszokat pedig a fóti Gyermekvárosba viszik, ami valamelyest humánusabb, mint egy fogda vagy bármi más és nehezebb is őket hazaküldeni a semmibe. Azok, akik segíteni próbálnak a menekülteknek vagy felveszik esetleg őket azokból mind mind gyanúsítottak lesznek, ha van terhelő vallomás ha nincs. Természetesen kerestük az illetékeseket de mire választ kapunk az a jelenlegi szokás szerint majd egy hét lesz, de azt is közöljük majd.

 Border policemen stand guard next to a barbed wire wall on the Bulgarian border with Turkey, near the village of Golyam Dervent on July 17, 2014. Overwhelmed by an influx of mostly Syrian immigrants, Bulgaria has taken steps to secure its EU border -- including building a barbed-wire fence -- but now faces criticism from rights groups. The 30-kilometre (19-mile) fence, standing three metres (10 feet) high and fortified with razor wire coils, was completed this week. Covering the least visible section of Bulgaria's 275-kilometre (170-mile) border with Turkey, it aims to stem a flow of refugees that saw more than 11,000 people enter the country illegally last year -- 10 times the annual figure before the Syrian conflict.   AFP PHOTO / DIMITAR DILKOFF

Nincs kegyelem a menekülteknek úgy tűnik. Se gyerek, se család se felnött, se hit, se emberség, itt sok jóra nem számíthat egy migráns, ami valahol elkeserítő és egyben érthetetlen gyülőletről tanuskodik.

Mi 70-sek nem igy szocializálodtunk, mi nem gyűlöletben éltünk és nem is abban nöttünk fel. Demokráciát, szabadságot, egyenjogúságot akartunk és nagyjaink is mint Antall József egykori rendszerváltó miniszterelnökünk is. Ha ő ezt látná szégyelné magát nem kicsit , nagyon. Amit ő is lebonott azt most felhúzzák.

Egy napot sem adott a kormány az emberi jogi szervezeteknek arra, hogy véleményezzék a menedékjogról szóló törvény – gyorsított eljárásra is lehetőséget adó – módosítását, amelyet a még le sem zárt nemzeti konzultáció eredményével indokol a belügyi tárca.

Közzétette a Belügyminisztérium a menedékjogról szóló törvény tervezett módosításának szövegét. Mivel kormányzati előterjesztéseknél kötelező a társadalmi egyeztetés, erre is lehetőséget adtak. A véleményezés végső határideje június 19. – olvasható a kormány honlapján péntek reggel publikált szöveg mellett. A 45 paragrafusból álló jogszabálytervezet értékelésére tehát nem egészen egy napot biztosítottak a szakmai és emberi jogi szervezeteknek.

Igaz, a kormány érvelhet úgy, hogy a társadalmi vita már megvolt. A tervezet összefoglalója szerint a szigorítási szándékot alátámasztják a még le sem zárt nemzeti konzultáció kérdéseire adott, feldolgozott válaszok.

menekültek

A 18 oldalas dokumentumot azonban ennyi idő alatt aligha lehet alaposan tanulmányozni, ráadásul az indoklás is csak annyi konkrétumot tartalmaz, a módosítás célja, hogy a gazdasági migránsokat mielőbb ki lehessen toloncolni az országból.

A kitoloncolás szó a hatályos menedékjogi törvényben nem is szerepel, a friss előterjesztés alapján viszont a menekültügyi eljárás célja már nemcsak az lenne, hogy kiderüljön, elismerhető-e a külföldi menekültként, hanem az is, hogy fennáll-e a visszaküldés tilalma, illetve a migráns kiutasítható, kitoloncolható, vagy a dublini egyezmény révén átadható-e egy másik európai uniós tagállamnak.

A törvény most a tartózkodási engedély visszavonását engedélyezi a menekültügyi hatóságnak akkor, ha nem áll fönn visszaküldési tilalom (vagyis a menekültet nem üldözik származási országában, illetve van olyan biztonságos ország, amely befogadná), most ez kiegészülne a kiutasítás és a kitoloncolás lehetőségével. Ezek szabályait külön törvény rendezné.

Új és elsőre igen bizarrnak tűnő elem, hogy a menedékkérő hiteles okmányok híján köteles minden tőle telhetőt megtenni személyazonosságának tisztázásáért, így felvenni a kapcsolatot családtagjaival, jogi képviselőjével, illetve – ha nem állami üldözés elől menekül – származási országa hatóságaival.

Újdonság az is, hogy menekültügyi őrizetbe vehető az a külföldi, aki menedékkérelmet ugyan nem terjesztett elő, de esetében a dublini átadásnak helye van. Bekerülne továbbá a jogszabályba, hogy a menekültügyi őrizetet a szakhatóság a rendőrség közreműködésével hajtja végre.

A módosítás a menekültkérelem gyorsított elbírálását is lehetővé tenné, például ha a kérelmező biztonságos országból származik vagy jogellenesen lépett be az ország területére. A gyorsított eljárásoknál ráadásul a felülvizsgálati kérelemnek sem lenne halasztó hatálya a kiutasítás végrehajtására. Ám nem csak a tizenöt napos gyorsított eljárást vezetné be a kormány, minden kérelmet el kellene bírálni hatvan napon belül.

Nos mindez szép és jó de kíváncsian várjuk, hogy a magyar belügy mondjuk le ellenőrizze 15 napon belül Afganisztánnal vagy Szíriával, hogy az adott személy ki is valójában ? Ráadásul ezen törvénymódosítás nem biuztos, hogy megállja a törvényesség próbáját itthon és az Unióban. Vagy majd az Információs Hivatalt fogják esetleg ezzel terhelni, mint hirszerző szervezetet ?