hirdetés

Az óriás medvetalp komoly égési sérüléseket, heveny bőrgyulladást,  súlyosabb esetben akár vakságot is okozhat. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében már kaszálni is kellett. A nehezen irtható növény a szomszédos Kárpátalján már most is nagy területeket borít. – adta hírül a köztévé híradója.

„Vigyázat, veszélyes! Vakságot és kiütéseket okozhat!” – ilyen feliratú táblákkal figyelmeztetik a lakosokat a Tisza-menti Gergelyiugornyán. A szabolcsi üdülőfaluban 200 négyzetméternyi területen jelent meg az elmúlt hetekben a kaukázusi medvetalp. A növényt az egyik helyi fotóriporter véletlenül fedezte fel, amikor kérészeket fotózott a folyó partján, ő értesítette az önkormányzatot.

A kaukázusi medvetalp a zellerfélékre jellemzően furanokumarinokat tartalmaz, de a többi növényhez képest sokkal nagyobb mennyiségben. Ez az anyag azon felül, hogy rákkeltő, a bőrt erősen fényérzékennyé teszi. Ehhez a növény puszta megérintése is elegendő, a finom szőröknek köszönhetően. Ha az érintett bőrfelületet UV-sugárzás éri, a bőr kipirosodik, viszketni kezd, és 16–48 órán belül égési sérülésekre emlékeztető hólyagok jelennek meg rajta. Ezek helyén feketés, lilás bőrelszíneződések és hegek maradnak vissza. Szembe kerülve átmeneti, vagy akár végleges vakságot okoz. Németországban 2003-ban 16 ezer balesetet regisztráltak. 2008-ban az év mérgező növényének választották.

Híradóban megszólaló kárpátaljai természetgyógyász a lábán próbálta ki a kertjében növő kaukázusi medvetalpat, hogy elkészíthesse az ellenszerét. Azt mondja, enélkül még csúnyábbak lehettek volna a néhány nap után is jól látható sebek. Ha ezeket elhanyagolják, akkor hónapokra hólyagos foltokat hagyhatnak a bőrön.

Az orvosok azt tanácsolják, a növénnyel való érintkezés után a bőrfelületet azonnal mossuk le, és óvjuk a fénytől. Andrij Pogorljak, a kárpátaljai megyei kórház égési és plasztikai sebészeti osztályának vezetője azt mondta, a medvetalp nedve nagyon fényérzékeny hatású, főleg ha napfény éri, mert akkor az ultraibolya sugárzás kémiai reakciót vált ki, ami lényegesen megnöveli a mérgező anyagok koncentrációját, ez váltja ki az égési sérüléseket. A növény közelében csak teljesen zárt ruházatban és védőszemüvegben szabad dolgozni! 

A kaukázusi medvetalp csak a virágzásakor ártalmas az emberre, ez az időszak viszont egész nyáron tart. A növényt a múlt század 60-as éveiben állati takarmányként termesztették Kárpátalján, azóta a veteményeskertektől a strandokig mindenhol elterjedt. A szakemberek azt mondják, csak folyamatos gyomirtózással lehetne megszabadulni tőle, csakhogy erre nincs pénz.

A gergelyiugornyai önkormányzat egyelőre csak lekaszáltatta és lezáratta a veszélyes területet, valamint figyelmeztető táblákat helyezett ki.

Azonban ez az intézkedés rendkívül kevésnek bizonyul, mivel a kaukázusi medvetalp igazi túlélő: ha kivágják, azonnal újrahajt, és 4–6 hét alatt gyakorlatilag teljesen regenerálódik. Ezt mélyre nyúló karógyökerei teszik lehetővé. A városvezetés azt nyilatkozta, hogy még nem ismerik teljesen a súlyosan toxikus növény természetét, ezért nem végeztek még idáig  a kaszáláson kívül hatásosabb irtást.

Bár a német szervektől biztosan teljes körű felvilágosítást kaphatnának, mivel Németország a náluk igencsak megszaporodott medvetalp kipusztítására évente 13 millió eurót költ.

A Heracleum szívós gyom, a bolti irtószerek is csak a hajtásokat pusztítják el, a gyökerek ellen hatástalanok. Kipusztításához a gyökerek kiásása mellett, az abban lévő tápanyagot rendszeres vágással lehet kimeríteni, ha kőlapokat fektetnek rá, akkor is kell két év mire teljesen elenyészik. A magvak azonban hét (de egyes források szerint akár 15) évig is csíraképesek maradnak, ezért a területet még sokáig rendszeresen ellenőrizni kell.

Mindemellett a vízparton megjelenő növény a víz által rendkívül gyorsan elterjedhet.