hirdetés

Nyári PR fogás Biszku életfogytig tartó büntetésének ügyészségi kérelme, legalábbis a volt belügyér védője szerint. A Fővárosi Ítélőtáblának benyújtott fellebbezésében a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség az első fokon kiszabott öt és fél év szabadságvesztéssel szemben életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabását kérte Biszku Bélára, aki 1957-1961 között a Kádár János vezette kormány belügyminisztere volt és egyik tejhatalmú vezére.

A fellebbezésben kért ítélet súlyosságára tekintettel a főügyészség továbbra is indítványozza a vádlott előzetes letartóztatásának elrendelését. Ez az ügyészi indítvány az első fokú tárgyaláson is elhangzott, a bíró azonban elutasította. A fellebbviteli főügyészség szerint azonban – miután életfogytig tartó szabadságvesztésre jelentettek be fellebbezést –, a szökés veszélyével Biszku esetében akkor is számolni kell, ha tekintetbe veszik a vádlott idős (93 éves) korát, az egészségi állapotát és azt, hogy eddig sem próbálta meg kivonni magát az eljárás alól.
A Budapesti Nyomozó Ügyészség felbujtóként, aljas indokból és célból, több emberen elkövetett emberöléssel, felbujtóként életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével, valamint két rendbeli felbujtóként, aljas indokból és célból elkövetett súlyos testi sértés kísérletével megvalósított háborús bűntettel, lőszerrel visszaéléssel és a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadásával vádolta meg a volt állampárti belügyminisztert.
A legsúlyosabb vádpontok két, a megtorlások idején eldördült sortűzhöz kapcsolódnak. Az ügyészek a korabeli pártdokumentumok alapján bizonyítottnak látják, hogy Biszku Béla az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának és Ideiglenes Intéző Bizottságának tagjaként, Budapesti Intéző Bizottságának elnökeként felbujtóként felelős az 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvaron lezajlott úgynevezett vörös zászlós tüntetésen öt ember életét követelő, valamint a két nappal később Salgótarjánban összesen 46 ember halálát okozó sortüzekért.
Az ügyészség Biszku-idézetek sorával támasztotta alá a vád azon állítását, miszerint Biszku (az akkori pártvezetés számos más, időközben már elhalálozott tagjához hasonlóan) „politikai tűzparancsot adott ki az általuk szervezett karhatalmi erőknek az állampárt hatalmának megszilárdítása érdekében”.
Biszku és társai a vád szerint kifejezetten azzal a céllal hozták létre a karhatalmat, hogy az a forradalom és szabadságharc leverése után részben rendfenntartó, részben a megtorlásokban közreműködő és a polgári lakosság ellen fellépő fegyveres csoport legyen. A jogszabályi keretek nélkül létrehozott karhatalom a forradalmi munkás-paraszt kormány kezében a gyors és kegyetlen leszámolás eszköze lett. Biszku bűnösségének igazolását látta a vádhatóság abban is, hogy belügyminiszterként Biszku semmit nem tett a karhatalom által elkövetett törvénysértések feltárása és a felelősök megbüntetése érdekében. Azért nem, mert éppen maguk a pártállami vezetők, köztük Biszku Béla adtak utasítást a polgári lakosság elleni fegyveres fellépésre.
Az első fokú bíróság a legsúlyosabb vádpontok közül csak a salgótarjáni sortűzben állapította meg Biszku bűnösségét, a Budapesten öt ember életét kioltó karhatalmi akcióval összefüggésben nem találta bizonyítottnak Biszku felbujtói magatartását.
Magyar Gábor, Biszku Béla védője megalapozatlanság miatt jelentett be fellebbezést az ítélettel szemben. Megkeresésünkre nevetségesnek minősítette A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség megismételt indítványát, amelyben Biszku Béla azonnali előzetes eltartóztatásának elrendelését kérték, mivel – mint emlékeztetett rá – a Fővárosi Ítélőtábla egyszer már kimondta: egészségi állapotára tekintettel Biszku Béla esetében még a házi őrizet feltételei sem állnak fenn. A védő összességében „nyári PR-fogásnak” minősítette az ügyészség fellebbezésének kommunikációját, s fenntartotta véleményét, miszerint az első fokú ítélet megalapozatlan.
A Biszku-ügyet másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla tárgyalja majd. Több, hasonlóan nagy port kavart és nagy közérdeklődésre számot tartó büntetőüggyel ellentétben, Biszku Béla perének fellebbviteli tárgyalását nem viszik Debrecenbe vagy Szegedre, hanem Budapesten tárgyalják majd. -írta a Népszabadság.