hirdetés

Váratlanul elhunyt a jogerős ítéletre váró állampárti exbelügyminiszter, a hírhedt Biszku Béla, aki ellen az 1956-os sortüzek miatt indított eljárást a Fidesz-kormány. Biszkut a Mazsihisz Szeretetkórházában  ápolták. Ő volt volt az egyetlen pártállami politikus, akit a rendszerváltás után az 1956-os sortüzek miatt bíróság elé állítottak.

biszku

Már nem tudják elítélni az 1956-os sortüzek miatt a hírhedt exbelügyérnek tartott Biszku Bélát, aki a pártállami rendszer egyik meghatározó alakja volt. Mondhatni, élet-halál ura volt. A volt belügyminiszter 94 évesen halt meg, és felelősségét nem igazán tudták megállapítani, éppen ezért csak felfüggesztett ítéletet kapott. Biszku halálával az ügy lezárult, a per nem folytatható. Így azok, akik azt gondolták, hogy Biszku felelős az 56-os megtorlásokért, most nem igazán örülhetnek, hisz Biszku belügyminiszter felelőssége már sosem derül ki.

Heisler András, a Mazsihisz elnöke a Szombat című lapnak azt mondta, nem volt tudomása arról, hogy Biszkut a kórházban ápolják, de a kórház, mint állami finanszírozású egészségügyi intézmény, nem utasíthatja el a beteget, ha ide kíván felvételt nyerni.

A volt politikus gondozója jelentkezett be a kórházba, hogy ide kívánják behozni a rossz állapotban lévő idős embert, miután elesett, a kórház pedig beteg és beteg között nem tett különbséget.

Mint közismert, Biszku Béla 1956 után belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes volt. 2012-ben indult ellene eljárás, a vádirat szerint részt vett a forradalom leverése után annak a karhatalomnak a megszervezésében és irányításában, amely sortüzeket adott le a fegyvertelenül demonstráló polgárokra.

2014 májusában első fokon nem jogerősen öt és fél év szabadságvesztésre ítélték felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt. Az ügyész életfogytiglanért, a védő hatályon kívül helyezésért fellebbezett. Tavaly júniusban a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla megalapozatlanság miatt megsemmisítette az elsőfokú döntést és új eljárásra utasított. A megismételt eljárásban Biszkut bűnösnek mondták ki három rendbeli bűnpártolás bűntettében, mert nem intézkedett Salgótarjánban a tömegre tüzet nyitó karhatalmisták felelősségre vonása iránt, holott ez belügyminiszterként kötelessége lett volna.

Bűnösnek mondták ki további két rendbeli bűnpártolás bűntettében azért, mert szintén nem kezdeményezett eljárást a martonvásári kutatókat bántalmazó karhatalmisták ellen, sőt az erről szóló jelentést irattározni rendelte. A kutatókat azért állították elő a rendőrségre, hogy megakadályozzanak egy újabb hatalomellenes szervezkedést az 1957. március 15-i ünnep előtt. A bántalmazásukra azért került sor, mert a fennálló rendszerrel ellentétben állónak tekintették őket.

Emellett a vádlott az ítélet szerint bűnös a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása bűntettében is: egy tévéműsorban azt mondta, hogy nem tartja koncepciós pereknek az 56-os pereket, illetve azt állította, hogy az ítéleteket szuverén bíróságok hozták, valamint nem volt köze ahhoz, hogy az embereket bebörtönözték.

(Forrás: 24.hu–Szombat–Esti Újság)