hirdetés

Mindenkit lehet bírói engedély nélkül lehallgatni. Persze, ha elfogadja az új javaslatot a Parlament. “Előzetes felderítés”, “előkészítő eljárás” – ilyen elnevezésekkel rejtik a megfigyelésre és titkos adatgyűjtésre felhatalmazó javaslatot, amely aggodalomra adhat okot és, ha nincs megfelelő kontroll, akkor visszaélésekre is akár. Mindez persze csak azért, mert már volt példa a lehallgatások területén a gyanús mutyikra.

 

elfogás TEKAz igazságügyi tárca a “készülő új, a büntetőeljárásról szóló törvényhez kapcsolódóan tartja szükségesnek a rendőrségi, a nemzetbiztonsági, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (NAV) és az ügyészségről szóló törvények bizonyos rendelkezéseinek összehangolását, illetve módosítását.

Ennek során egységesítené és újraszabályozná egyebek között a titkos információgyűjtés szabályait. Kimondanák például, hogy „a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés olyan különleges, leplezett tevékenység, amely a büntetőeljárásnak is szerves részét képezi”, valamint azt is, hogy „a titkos információgyűjtés az információk mellett eredendően a bizonyítékok megszerzésére irányul .

Ennek során egy “előkészítő eljárásnak” nevezett akcióval, “előzetes felderítéssel” már lehetne bizonyítékot gyűjteni, az intézkedés célja a “a bűncselekmény gyanújának megállapítása, illetve kizárása” lenne.  Vagyis úgy gyűjthetne adatot a rendőrség/NAV/titkosszolgálat/bárki, hogy a bűncselekmény gyanúja még nem is merült fel.

 A tervezetnek sok kritikusa van, a törvényjavaslattal leginkább a politikai indíttatású nyomozásoknak, vagy gazdasági szereplők elleni fellépésnek ágyazhat meg a tárca és a Fidesz – noha az előkészítő eljárás során tiltott lenne a csapdaállítás vagy az álvásárlás, ami már konkrét gyanút feltételez a hatóságok részéről.

Az ügy érdekessége, hogy rengeteg esetben a bíróság fontos büntetőperek bizonyítékait zárja ki, mert azokat tiltott módon, vagy épp engedély nélkül szerezték be a nyomozóhatóságok. Így a törvénymódosítókat ez is vezérelhette. Azonban arra is volt példa, hogy a lehallgatások során megtéveszthették a bírókat a kérelmezők, a lehallgatások, megfigyelések meghosszabbítása során, vagy épp a gyanú közlése során.

A bűnmegelőzés fogalma is változhat, ha a törvényjavaslat átmegy az országgyűlésen: “a bűnmegelőzést olyan bűnügyi hírszerző tevékenységként határozza meg, amelynek a tárgya nem egy bűncselekmény, hanem a Magyarország társadalmi rendjét veszélyeztető bűnözés.” Ebből fakadóan a cikk szerint csak azon bűncselekmények előkészülete ellen kell fellépnie a hatóságoknak, amelyek előkészületét a törvény bünteti. Ilyen például a gyilkosság, de a nemi erőszak például nem.

 

A törvényjavaslat a rendőrség és egyéb hatóságok titkos informátorait, besúgóit megadóztatná: a szolgálataik után kapott összeg 20 százalékára forrásadót vetnének ki, ám mivel ezen összegek titkosítottak, így az nem derülne ki, hogy az állam mennyi forrást biztosít erre a célra.