hirdetés

Parlamenti vizsgálóbizottság felállítását követelte az MSZP-s Bárándy Gergely, hogy végre kiderüljön az igazság a letelepedési kötvények hátteréről. Az ellenzéki képviselő kezdeményezni fogja, hogy az igazságügyi bizottság soron kívül tárgyalja a testület felállításáról szóló, az ellenzéki pártok által támogatott javaslatot. Tűrhetetlennek tartja ugyanis, hogy 80 milliárd offshore cégekhez vándorol ahelyett, hogy az államkasszába folyna be.

bárándy gergely

Újabb állami lopás, ami után a rendőrség ráadásul nem is hajlandó nyomozni. Bárándy Gergely a letelepedési kötvények kapcsán beszélt erről tegnap, amikor bejelentette, kezdeményezni fogja, hogy az igazságügyi bizottság soron kívül tárgyaljon a biznisz hátterét vizsgáló parlamenti bizottság felállításáról. A szocialista politikus tűrhetetlennek nevezte, hogy a kötvények eladásából sajtóinformációk szerint nyolcvanmilliárd forint offshore cégekhez vándorol, ahelyett, hogy az államkasszába folyna be. Pedig ennek a pénznek lenne helye az egészségügyben, az oktatásban, a szociálpolitikában. Lapunk kérdésére Bárándy bevallotta, kevéssé bízik az ellenzéki kezdeményezés sikerében, pedig véleménye szerint a kormány és a Fidesz érdeke lenne, hogy végre tisztázza magát ebben az ügyben is.

Az MSZP, az LMP és a Jobbik alig több mint egy hete együtt kezdeményezte parlamenti testület felállítását a letelepedési államkötvényekkel kapcsolatos visszaélések kivizsgálására. Miután a vizsgálóbizottság felállításához szükséges aláírások bőven összejöttek, a fideszeseknek is bele kell törődniük abba, hogy a visszaéléseket legalább megpróbálja majd feltárni a paritásos testület. Beadványukban az ellenzéki képviselők arra emlékeztettek, hogy 2010 nyarán Rogán Antal, akkor még a gazdasági bizottság elnökeként, javasolta a letelepedési államkötvények kibocsátását. Az ellenzék és a szakma is bírálta az ötletet, a kormánypártok viszont dicshimnuszokat zengtek róla. A bírálók ma sem akarják elfogadni, hogy a kötvényeket az állam helyett kizárólagos joggal, offshore cégek értékesítik, ráadásul olyanok, amelyeket a Rogán vezette gazdasági bizottság bízott meg ezzel. A cégek többsége adóparadicsomnak nevezhető országokban van bejegyezve, így a tulajdonosi hátterük kideríthetetlen, ami teljessé teszi a korrupció gyanúját a konstrukcióval kapcsolatosan. A kötvényeket az állam diszkontáron adja el a közvető cégeknek, így a névérték és a tényleges árfolyam közötti különbözet az értékesítő cégnél marad. Erre jön még a jutalék, ami állítólag fejenként akár 70 ezer euró is lehet.

Mekkora Magyarország, a magyar emberek haszna ebből a konstrukcióból, a közvetítők közül hány tekinthető offshore cégnek, illetve mekkora adóbevételtől esik el az állam azért, mert ezek a társaságok külföldön vannak bejegyezve? Egyebek mellett erre akarnak válasz kapni az ellenzéki pártok, de arra is kíváncsiak, miért nem határozták meg, mekkora jutalékot vehetnek fel a közvetítők és eddig mekkora bevételre tettek szert.

Rogán 2012 végén azért találta ki a konstrukciót, hogy a gazdag, de az unióba nehezen bejutó embereknek „megkönnyítsük a ki- és beutazását”, cserébe munkahelyeket teremtsenek. A kötvény kezdetben 250 ezer euróba került, ma már 300 ezerért kínálják, cserébe viszont magyar tartózkodási engedély, majd fél év múlva letelepedési engedély jár, amivel aztán szabadon lehet utazni az unióban. Csupán annyi a korlát, hogy a kérelmező nem lehet biztonsági vagy egészségügyi tiltólistán. Rogán, aki az országgyűlés kínai–magyar baráti tagozatának elnöke, nem titkoltan kínai megkeresésre vázolta fel a javaslatot.

A kötvényes öt év után visszakapja a 300 ezer eurót, vagyis az életre szóló letelepedési okmányért csak a közvetítő díját kell ténylegesen kifizetnie, hozzávetőleg 12–18 millió forintot. Ám a vásárlók nem is kerülnek kapcsolatba az államkötvénnyel: az ügyfél megkeresi az országára specializálódott – a gazdasági bizottságnak köszönhetően kizárólagos terjesztési joggal rendelkező – céget, Kínában például a Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) nevű vállalkozást, átutalja a 40-45 ezer eurós adminisztrációs díjat és a 300 ezer eurót, erről kap egy igazolást, azzal bemegy a magyar konzulátusra, kérvényezi a tartózkodási engedélyt, amit 4-5 héten belül meg is kaphat. Tavaly, a kínai kérvényezők száma alapján, több mint hétmilliárd forint is lehetett a Kajmán-szigeteken jegyzett HSSDF haszna.