Pert nyert egy biztosítóval szemben Cs. Sándor, akinek négy éve mindkét lábát levágta a vonat. A biztosítók persze nem fizettek, mert gyanús volt nekik, hogy a nyírkátai férfinak 27 biztosítónál volt 29 biztosítása. Így a férfi ellen büntetőeljárás is indult csalás miatt.

 

Cs.Sándor nem direkt vágatta le a lábát a vonattal, s ezt a bíróság mondta ki. Így a férfi részben fellélegezhet, és az egyik perbe fogott biztosító most köteles fizetni a nyírkátai férfinek közel 11 millió forintot és annak kamatait.  Sándor azonban azért is fellélegezhet, mert a biztosítók szerint a férfi direkt vágatta le a lábát, hogy a biztosítóktól busás összeghez juthasson. Emiatt  Sándor ellen büntetőeljárás is indult, amit most dugába dönthet ez a polgári eljárás.

Persze már az a biztosítói feltételezés is elég morbid, hogy Sándor direkt vágatta le mindkét lábát. Azonban, ha valaki ismeri a biztosítók fura hozzá állását, hisz a kis összegeket , pár százezer forintokat kifizetik, a nagyokat , ha nincs ismerős azokat inkább perre viszik, bízva abban, hogy a károsult nem fog nyerni, vagy nem bírja az évekig tartó pereskedést, és lehet ügyvédre sem lesz pénze.

Sándor 2014. július 30-án mindkét lábát levágta egy vonat a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírcsászári vasútállomáson. Térdről lefelé mindkét lábát amputálni kellett. Bár a rendőrségi vizsgálat során fel sem merült a szándékosság, az eset után két hónappal egy biztosítási ügyekre szakosodott cég magánnyomozói jelentek meg a baleset helyszínénél, majd Nyírkátán, ahol Sándor él. Mint később kiderült, ez fordulópont volt az addig balesetként elkönyvelt ügyben. A magánnyomozókat egy biztosító bízta meg. Igy lett Sándor gyanúsított, majd később vádlott. A vád szerint a férfi direkt ugrott a vonat alá, hogy így szerezze meg a több százmillió forintnyi biztosítási pénzt.

A biztosítók a büntetőeljárásra hivatkozva nem fizettek, Cs. Sándor ezért beperelte őket. Így tehát az ellene indult büntetőeljárás mellett polgári perek is indultak. Az első ilyet Cs. Sándor most nyerte meg, míg a büntetőper egyelőre sehol nem tart.

Valójában a hamis feljelentéssel már a 2014. évi baleset után is az volt a cél, hogy az érvényes biztosítási szerződés és a bekövetkezett tragikus baleset miatt járó, törvényes kártérítési összeget késleltessék, gazdasági erőfölényt bevetve engem anyagilag kiszolgáltatott helyzetbe hozzon, illetve a biztosító ezzel az alattomos taktikával a kártérítés kifizetését megakadályozza – mondta Cs. Sándor.

Úgy tudjuk a polgári peres eljárásból eljáró bíróság a szándékosság körében teljeskörűen lefolytatta a bizonyítási eljárást, meghallgatta Cs. Sándort, kihallgatta tanúként a mozdonyvezetőt, valamint a kalauzt, az egyik utast. Ezenkívül bekérte a bíróság a nyírbátori és a budapesti rendőrség által készített teljes iratanyagot.

Tanúként kihallgatták mozdonyvezetőt. Ő azt vallotta, hogy tulajdonképpen a vallomását mindvégig úgy tette meg, hogy abból indult ki, hogy a felperes öngyilkos akart lenni, mert ha valaki a vonattal érintkezik, azt biztos, hogy öngyilkossági szándék vezérli. Ugyanakkor azt elismerte a masiniszta pontosan nem látta, hogyan történtek az események, azt látta, hogy Cs. Sándor eltűnt, „függőlegesből vízszintes lett”, furcsa mozgást látott, nem tudta pontosan megmondani, hogy mi volt az. A bíróság a kalauz tanúvallomását egyáltalán nem tudta elfogadni, mert ő a tényekkel több ponton ellentétes vallomást tett. Az egyetlen szemtanúról pedig kiderült: nem lát jól.