A politikus a ZDF országos köztelevízióban sugárzott interjúban elmondta, hogy amikor tavaly dönteni kellett a menekülthullám kezeléséről, meg kellett fontolni, vajon  hagyjuk-e Görögországot egyedül a feladattal, vagy bánjunk igen rosszul a menekültekkel, ahogy például Magyarországon tették, vagy pedig humanitárius okokból  védelmet nyújtunk az embereknek – mondta Angela Merkel. A történtek első tanulsága, hogy korábban el kell kezdeni foglalkozni azzal, hogy miként élnek az emberek az EU szomszédságában, és többet kell tenni a menekülésre késztető okok megszüntetéséért. Másodszor meg kell tanulni, hogy miként lehet megvédeni az uniós külső határt és megakadályozni az illegális migrációt, a harmadik teendő pedig a menekültek méltányos elosztása az uniós tagországok között – mondta a német kancellár, kiemelve, hogy az első két területen jelentős a haladás, de a menekültek elosztásában még mindig vannak hiányosságok. Az EU–Törökország megállapodásról szólva hangsúlyozta, hogy mindkét fél érdeke az illegális migráció megakadályozása, amikor pedig stabilizálódik a helyzet, az EU-nak legális úton is be kell fogadnia menekülteket, és erről tárgyalnia kell Törökországgal. A kancellár a brit uniós tagságról tartott népszavazással kapcsolatban azt mondta, hogy szerinte a Brexit – Nagy-Britannia kilépése az EU-ból – visszafordíthatatlan folyamat. A brit szavazók meghozták a döntést, így a következő lépés az lesz, hogy országuk az uniós alapszerződés 50. cikkelye alapján kezdeményezi a kiválást. Ez emberi számítás szerint akkor történik majd meg, amikor végrehajtják a váltást a miniszterelnöki tisztségben – mondta Angela Merkel. A Nagy-Britannia nélküli EU-ban a legfontosabb feladat a belső és külső biztonság erősítése, beleértve a külső határok védelmét, továbbá a versenyképesség és a gazdasági növekedés erősítése és a munkanélküliség csökkentése, a harmadik súlypont pedig a fiatalkori munkanélküliség visszaszorítása. A huszonhetek vezetői ezekről az ügyekről tárgyalnak majd szeptember közepén Pozsonyban – mondta Angela Merkel. Hangsúlyozta, hogy nem az EU intézményi felépítésével vagy az integráció további mélyítésével kell foglalkozni, hanem azzal, hogy miként lehet eredményeket elérni. Egyben visszautasította azt a felvetést, hogy Németország ragaszkodása a költségvetési fegyelmet és szerkezeti reformokat a középpontba helyező politikához hozzájárult volna a Brexitet pártolók győzelméhez Nagy-Britanniában és az EU-val szembeni elégedetlenség erősödéséhez a közösség más országaiban. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke kiemelte, hogy Németország a koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) által vezetett kormány idején – a kétezres évek elején – elindított szerkezeti reformoknak köszönheti, hogy több munkahely jött létre és beindult a növekedés. Hozzátette, hogy szerinte más uniós tagállamoknak is ezt az utat kell követniük.