Bár Simon Gábort látványosan meghurcolták, sőt bilincsbe verve vitték jobbra-balra a nyomozók és a vádhatóság, sőt még hosszú ideig előzetes letartóztatásban is volt, mondván, iszonyatos nagy korrupciós ügy részese. Aztán szép lassan kiderült minden, hogy maximum adóeltitkolás vagy csalás írható a számlájára az amúgy tényleg mesés vagyonokat a számláján tartó MSZP-snek. Simont azonban a PKKB most csak pénzbüntetésre ítélte. Igaz, a baloldali exhonatya megfizetett minden adót az államnak, így várható volt, hogy olyan nagy büntetésre nem kell számítania. Az egykori szocialista politikus vádlott-társát megrovásban részesítette az elsőfokú bíróság, és kétszáz-negyvenezer forintos vagyonelkobzást is elrendelt vele szemben. Az ügyészség felfüggesztett szabadságvesztés kiszabásáért, a vádlottak és védőik felmentésért fellebbeztek – közölte a törvényszék. Mint ismeretes, Polt Péter legfőbb ügyész 2013 márciusában csalás és magánokirat-hamisítás gyanúja miatt kérte Simon Gábor mentelmi jogának felfüggesztését az Országgyűléstől. Az eljárás adatai szerint Simon Gábor 2008 és 2010 között munkaügyi államtitkárként megbízási szerződéseket kötött egy pszichológussal, egyebek mellett vezetői készségek fejlesztésére és rendszeres tanácsadásra. A díjazás 2008-ban és 2009-ben napi ötvenezer, 2010-ben hatvanezer forint volt áfa nélkül. Az ügyészség szerint a teljesítésigazolásokban öt olyan napot is feltüntettek, amikor Simon Gábor nem is tartózkodott Magyarországon. Az akkori gyanú szerint a politikus a teljesítésigazolások aláírásával, a kifizetések engedélyezésével segítséget nyújtott a pszichológusnak a csalás elkövetéséhez, és így mintegy háromszázezer forintos kárt okozott. Simon Gábor szerint azonban az ügyészség nem vette figyelembe, hogy a szerződésben nemcsak őt, hanem az általa irányított szervezeti egység dolgozóit is kedvezményezettként jelölték meg, vagyis a pszichológus őket is segítette tanácsaival. Simon Gábor akkoriban hol arról beszélt, hogy az ügyészség nem kellő körültekintéssel járt el, hol pedig arról, hogy az ügyészség koncepciós eljárást folytat ellene. Az MSZP a Fidesz politikai támadásának minősítette az ügyet. Egy másik eljárás is folyik Simon Gábor ellen. 2014 februárjában látott napvilágot a hír, hogy az MSZP volt elnökhelyettese több száz millió forintot tart egy bécsi számlán, és azt nem tüntette fel vagyonnyilatkozataiban. Később az is nyilvánosságra került, hogy egy bissau-guineai útlevéllel Magyarországon is nyitottak számlát, amelyen szintén milliók vannak. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) idén márciusban különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat Simon Gábor ellen. Keresztes Imre főügyész, a KNYF vezetője márciusi sajtótájékoztatóján a vádat ismertetve elmondta: Simon Gábor ismeretlen forrásból 267 millió forint bevételt szerzett, ami után nem tett eleget a személyi jövedelemadóra és az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó fizetési kötelezettségének, ezzel 120 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. Hamis magánokirat felhasználásának vétségével pedig azért vádolják a politikust, mert 2008 és 2012 közötti adóbevallásaiban és képviselői vagyonnyilatkozataiban kizárólag a képviselői tisztségéből, valamint államtitkári megbízatásából származó jövedelmeit tüntette fel, ezeket az ismeretlen forrásból származókat nem. Simon Gábor az eljárás során befizette az államkasszába a hiányolt összeget. Ezzel kapcsolatban Keresztes Imre márciusban azt mondta: a bűncselekménnyel okozott hátrány megtérítése korlátlan enyhítést tesz lehetővé a bíróság számára, de az ügyészség szerint az eset tárgyi súlya letöltendő szabadságvesztést tesz indokolttá.