A fiatalember 2007 novemberétől volt előzetes letartóztatásban Budapesten. 2008 márciusában öt napra átszállították a kecskeméti börtönbe. A második nap éjjelén a pszichiátriai betegségeire szedett erős gyógyszerektől kábult férfit egyik rabtársa megerőszakolta. A nyomozás nem tudta kideríteni, kilenc zárkatársa közül ki volt az erőszaktevő. Bár az áldozat előzetes letartóztatásban volt, így elítéltekkel nem lehetett volna összezárni, kilenc társából nyolc már jogerős ítéletét töltötte. A kecskeméti börtönnek azzal is tisztában kellett lennie, hogy a férfi rossz pszichés állapota és az erre szedett erős gyógyszerek miatt különösen kiszolgáltatott helyzetben van. Mégsem különítették el. A férfi a Helsinki Bizottsághoz fordult, és kártérítési pert indított a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet ellen. A perben a börtön nem vitatta az erőszakolás tényét, de azzal érvelt, hogy a 200 százalék feletti zsúfoltság miatt nem volt lehetséges betartani a jogszabályban előírt elkülönítési szabályokat. Ezen túl arra hivatkozott, hogy az intézetet törvény által előírt befogadási kötelezettség terheli, tehát túlzsúfoltságra hivatkozva nem utasíthatja el a fogvatartottak befogadását, és ebből következően nem róhatók fel neki az esetleges károk, amelyek a zsúfoltsággal vagy az elkülönítési szabályok megszegésével összefüggésben keletkeznek. Ám előbb a Kecskeméti Törvényszék, majd jogerős ítéletben a Szegedi Ítélőtábla is kimondta: „a felróhatóság alóli mentesüléshez nem vezethet önmagában az a tény, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltak.” A börtön személyi állománya köteles megakadályozni, hogy a fogvatartottak egymást bántalmazzák vagy sanyargassák, és az elkülönítési szabályok mások mellett éppen azt szolgálják, hogy megakadályozzák a fogvatartottak egymás elleni jogsértéseit, hiszen az állomány tagjai nem ellenőrizhetik folyamatosan őket. Kádár András Kristóf, az MHB társelnöke mindenképp sikernek értékeli az ítéletet. Az ítélet talán legfontosabb része, hogy a túlzsúfoltság sem mentesíti a börtönöket azalól, hogy a különböző fogvatartotti csoportokat egymástól elkülönítsék: ne lehessen együtt a jogerősen elítélt az előzetes letartóztatottal, vagy éppen a fiatalkorú a felnőttel. Remélem, hogy a bírói döntés hozzájárul, hogy a jövőben erre az intézetek még fokozottabban figyeljenek olyankor is, amikor nagyon magas a fogvatartotti létszám – mondta az Esti Újságnak, Kádár András Kristóf, az MHB társelnöke. Abban, hogy megítélték az áldozat által kért teljes hárommilliós nem vagyoni kártérítést, nagy szerepe volt a pszichológus szakvéleményének is. Ez megállapította, hogy az elszenvedett szexuális erőszak „beláthatatlan, kitörölhetetlen traumasorozatot, pszichoszomatikus és pszichés megbetegedést indított el, felerősítette az alapbetegséget, a bipoláris zavart”. Az összeroppant férfi később öngyilkosságot is megkísérelt. Mindkét eljáró bíróság bizonyítottnak találta a kecskeméti börtön jogsértése és a Helsinki Bizottság ügyfelét ért hátrányos következmények közti okozati összefüggést. A Szegedi Ítélőtábla jogerősen hárommillió forint nem vagyoni kártérítés és kb. 50 000 forint vagyoni kártérítés (az áldozat pszichiátriai kezelésének gyógyszerköltsége) megfizetésére kötelezte a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetet. (Fotó: illusztráció)