Szabó József, a Fővárosi Törvényszék szóvivője megkeresésünkre azt mondta, hogy a volt fellebbviteli főügyész felmentésért fellebbezett, így az ítélet nem jogerős. A Központi Nyomozó Főügyészség még 2018 áprilisában gyanúsította meg a volt főügyészt. A gyanú szerint Ihász akkori, illetve korábbi hivatali beosztásából eredően tudta, hogy Fenyő Jánosmédiavállalkozó gyilkosának felbujtója ismeretlen volt, és felderítése érdekében évek óta erőfeszítéseket tesznek már a hatóságok. A hatóság szerint a volt főügyész 2017 októberében átvette a hivatali helyiségében a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatos beszélgetésekről készült hangfelvételek leiratát. Az átadó az utóbb felbujtással meggyanúsított Gyárfás Tamás volt, aki akkor azért fordult az általa ismert főügyészhez, hogy tanácsot kérjen tőle. A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint a volt főügyésznek fel kellett ismernie, hogy a leiratban foglaltak olyan új bizonyítékok, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak az emberölés felbujtójának azonosításához, illetve felelősségre vonásához. Ennek ellenére a törvényben előírt ügyészi kötelességével ellentétben a felmerült bizonyítékot nem adta át a nyomozó hatóságnak, hanem hivatali helyiségében tárolta. Ezen bizonyítékokat a Központi Nyomozó Főügyészség által korábban lefolytatott házkutatás során foglalták le. Ihász korábban azt mondta, hogy „ebből így semmi nem igaz”. Állítása szerint csak egy pároldalas írást kapott Gyárfástól, amit évekkel korábban folytatott beszélgetésekből, „versszerűen” vágtak össze. Ihász a bírósági eljárás során tagadta a terhére rótt vádakat. Az utolsó szó jogán is az ártatlanságát bizonygatta, és azt mondta, hogy tiszta a lelkiismerete, és nem követett el bűncselekményt. Az ítélet szerint Ihász azzal a magatartásával, hogy nem megfelelően kezelte a neki átadott bizonyítékot, nem bocsátotta a nyomozó hatóság rendelkezésére, s azt a szekrényében tárolta, és erről nem tájékoztatta a Legfőbb Ügyészséget, lehetetlenné tette a bizonyítéknak a nyomozást folytató hatóság általi értékelését, és megszegte az ügyészi kötelezettségét. A Fővárosi Törvényszék azt közölte, hogy hivatalos személyként Ihász olyan személy számára adott felvilágosítást egy folyamatban lévő büntetőügyben, aki ezen tájékoztatásra nem volt jogosult. A bíróság a vádlott tagadásával szemben, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján arra a megállapításra jutott, hogy a terhelt elkövette a hivatali visszaélés bűntettét. A bíróság egy év börtönre ítélte a volt főügyészt, de a büntetés végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztette. A bíróság súlyosító körülményként vette figyelembe a bűncselekmény kiemelkedő tárgyi súlyát, illetve azt, hogy Ihász az ügyészség magas szintű vezető ügyészeként követte el a cselekményét. Enyhítő körülményként értékelte a bíróság az időmúlást.