Az ügyészség mindhárom vádlott esetében kényszerintézkedést indítványozott, ám a bíróság ezt elutasította. Így két vádlott szabadlábon várhatja a másodfokú ítéletet. Egy másik ügy miatt  bűnügyi felügyelet alatt lévő harmadik vádlott esetében sem változtatott a bíróság. Az ügyészség arra jutott, hogy az 1991-ben alapított építőipari vállalkozás azért lett fizetésképtelen, mert a három korábbi cégvezető igazgatósági tagként felelőtlenül hitelezett. A vádhatóság azt állítja, hogy 2007 elejétől rendszeresen adtak nagy kölcsönöket a leányvállalataiknak, sőt még magánszemélyeknek is. A gond nem is ezzel volt, hanem azzal, hogy tisztában lehettek vele: a pénzt sosem látják viszont. Az ugyanis olyan cégeknél landolt, amelyek semmilyen biztosítékot sem adtak a Szeviépnek, és fedezetük sem volt a kölcsönre. Ráadásul még akkor is adtak kölcsönöket, amikor már magának a Szeviépnek is fizetési nehézségei voltak.   Ami pedig különösen érdekes: a kölcsönadások a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben, sőt a fizetésképtelenné válás után is folytatódtak. A vádiratban az is szerepel, hogy a vádlottak igazgatósági határozatok formájában döntöttek a kölcsönökről. Jellemző, hogy a cégnél egyébként kötelezően működő felügyelőbizottság tagjainak nem volt beleszólásuk a tranzakciókba. Volt olyan tag, aki a sajtóból értesült arról, hogy gondok vannak a vállalatnál. Magyarán a három vádlott okozhatta a cég fizetésképtelenné válását, vagyonát pedig majdnem másfél milliárd forinttal csökkentették. Végül a Szeviép ellen felszámolási eljárás indult, amiben a hitelezők 6 milliárd 500 millió forint kárigényt jelentettek be.   A Szeviép szinte mindegyik szegedi és Csongrád megyei nagyberuházásban érdekelt volt. Szegeden például a villamostól kezdve a fürdőig mindent ők építettek, vagy konzorciumi tagként, vagy úgy, hogy egy önkormányzati céggel kötöttek megállapodást. Emlékezetes, hogy Botka László a két vádlott volt Szeviép-vezérrel közösen avatta fel a cégcsoport új irodaházát és a harmadik vádlottal együtt írta alá a Napfényfürdő kivitelezési szerződését. És ha áttételesen is, de a szocialista EP-képviselő, Ujhelyi István neve is felmerült az ügyben. Ugyanis volt sofőrje volt a Szeviép egyik cége, a Biztonsági Üzem Kft. vezetője. A cég azóta megszűnt, a férfi 2014 óta az önkormányzati tulajdonban lévő Szegedi Közlekedési Kft. repülési üzletágvezetőjeként dolgozik. Az első fizetési problémák 2009 őszén jelentkeztek. A Szeviép megbízásából egy régészeti cég dolgozott az M43-as autópálya építésénél a Szeged és Hódmezővásárhely közötti homokbányákban. Ez lehetett az első vállalkozás, amelyet nem fizettek ki. Azaz a Szeviép a teljes munka csupán 30 százalékát utalta át a cégnek. A totális csőd néhány hónap múlva következett be. 2010 áprilisában kértek csődvédelmet. Ekkor 90 napot kaptak arra, hogy megegyezzenek a hitelezőkkel. Ez azonban nem sikerült, és ahogy azt tudjuk, júniusban bejelentették a csődöt, augusztusban pedig elindult a felszámolási eljárás.