
Tóth József, a kerület polgármestere avatóbeszédében arról beszélt, hogy Göncz Árpád szellemiségét, az emberekről, a világról alkotott nézetét, életútját követendő példának tekinti a XIII. kerület, a szoborral pedig az egykori államfő emléke, történelmi személyisége előtt is tisztelegnek. Hozzátette: az egykori köztársasági elnök a legmagasabb méltóságban is a köz embere maradt, közvetlensége, rendkívüli nyitottsága, megalkuvás nélküli, kikezdhetetlen erkölcsi tartása párosult a tekintéllyel.
Azt mondta, Göncz Árpád államfői nagyságát nem lehet kétségbe vonni, a kivételek közé emelkedett, nem tudta megrontani a hatalom, nem volt benne kivagyiság, nem kísértette meg a személyi kultusz, mindvégig szerény, tisztességes ember tudott maradni, a jót és rosszat egyaránt meglátó morális hatalom jelképe volt. Göncz Árpád rendíthetetlenül hitt abban, hogy kialakulhat még értelmes politikai kultúra Magyarországon - jegyezte meg Tóth József, hozzátéve, hogy ez mintha tovatűnő álom lenne.
Szerinte napjainkban az eredményes politika a gyűlöletre épül, az uszítás a rendszer politikájának lényegévé vált, és a pillanatnyi előnyökért a középkori provincializmus, a rövidlátás jellemző. A rendszer durván, cinikusan és gátlástalanul politizál, az európai uniós pénzek elherdálása történelmi felelőtlenség és megbocsáthatatlan bűn - értékelt a polgármester, aki szerint olyanok vannak döntési pozícióban, akiknek fogalma sincs, hogy néz ki a világ, az ország vezetése nem érti a 21. századot, és urizáló, a másként gondolkodókat elnyomó, kiátkozó magatartással próbálják ezt kompenzálni.
Úgy vélte, Göncz Árpád mindezeket szóvá tenné, és figyelmeztetne arra, hogy nyitott, szolidáris, a világot megérteni és alkalmazkodni tudó, társadalmi kohézióra támaszkodó társadalomra van szükség.