hirdetés

Klímaszekrény, vákuumkamra, tisztatér és 233 g-s gyorsulás – az MTA űrlaboratóriumának, de úgy is mondhatjuk: a régió legkomolyabb űripari tesztközpontjának megnyitóján jártunk.
mta űrkutatásA laikus magyarnak nem feltétlenül saját hazája ugrik be az űrkutatás szó hallatán, pedig Magyarország évtizedek óta hozzájárul a nemzetközi munkához.

Ami a múltat illeti, az 1970-es évektől kezdve elsősorban az űridőjárás és a tárgyakat, embereket ért űrbéli sugárzást kutatták magyar szakemberek, a leghíresebb fejlesztés máig a Pille sugárdózismérő. Továbbfejlesztett változatát ma is használják a világűrben.
Mióta hazánk egyre szorosabb kapcsolatban áll, majd 2015-től teljes jogú tagja az Európai Űrügynökségnek (ESA), a kihívások és a megoldandó feladatok is változnak, egyre nagyobb hangsúly kerül az innovációra. Ennek fényébena magyar űrkutatás mérföldköveként nyitották meg a 100 millió forintos tesztlabort,a saját forrásból létrehozott Űrkutatási Laboratóriumot az MTA Energiatudományi Kutatóközpontjában.

Miért is van szükségünk „űrlaborra”? Pontosan azért, hogy alkalmazkodni tudjunk európai űrtagságunk, illetve a civil űripar erősödése és a mikroműholdak világának robbanásszerű fejlődéséhez. Nem ritka ugyanis, hogyegy-egy rakétával több tucat, nagyjából cipősdoboz méretű műholdat állítanak pályára,ám alapos tesztelés nélkül semmit nem lehet semmit az űrbe küldeni.
Egyrészt ugye a küldetés sikerének záloga, hogy az eszköz túlélje a kilövés, a nyomásváltozás vagy a gyorsulás megrázkódtatásait. Másrészt ha valamelyik eszköz – netán épp a magyar – nem bírja az extrém rezgést vagy mondjuk a hirtelen lecsökkenő nyomásban eldurran az egyik alkatrésze, annak a rakomány többi műholdja is a kárát láthatja.

Ezért nagyon komoly szabványrendszernek kell eleget tenni, amihez elengedhetetlen a különleges precizitás és a szigorú tesztek. A műholdat különféle teszthelyszínek között kell oda-vissza szállítani.

Az észlelt hibák javítása kizárólag az úgynevezett tisztatérben, vagyis a gyakorlatban teljesen por- és szennyeződésmentes helyiségben lehetséges. Ha a tesztek során valahol hibát észlelnek, a sor kezdődik elölről: időpontfoglalás, szállítás, újabb és újabb szerelés.
Ez most mind egy helyen elérhető, teljes mértékben kiszolgálja az MTA EK űrkutatási tevékenységét, ráadásul ipari megrendeléseket is tudnak fogadni.

Az „űrlabor” középpontjában a tisztatér áll, ehhez kapcsolódik a nagy teljesítményű rázópad és az űrbéli környezetet szimuláló termovákuum-kamra, illetve klímaszekrény.

A háromtonnás rázógép 600 kilónyi tesztsúlyt képes 5-2000 Hz-el mozgatni, az egyetlen ütést szimuláló, úgynevezett sokkteszt során 233 g-s gyorsulásra képes.

Üresen, maximális gyorsulása a fizika törvényei szerint a ráhelyezett súly függvényében csökken. Csúcsra járatva olyan a hangja, mint egy sugárhajtóműnek, az egész lényege pedig a felbocsátás viszontagságainak modellezése.

Magyarországon ez az egyik legerősebb ilyen gép, de nem az egyetlen. Amitől egyedi, az a technikai és szakmai tudás, ami mögötte áll, és így már ez az egyetlen »űrprofilú« rázópad a régióban – mondta Hirn Attila, az MTA EK Űrdozimetriai Kutatócsoportjának vezetője.

Létjogosultságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egy lengyel cég már az átadás előtt bejelentkezett rá, hiszen korábban az űripar számára “rázni” legközelebb Németországban tudtak.

A vákuumkamra és a klímaszekrény az űrbéli nyomást, hőmérsékletet és páratartalmat hivatott modellezni, a tisztatér pedig – ahogy már szó volt róla – az esetleges hibák azonnali, helyben elvégzett orvoslását teszi lehetővé.

Az európai űrügynökség épp a napokban döntött következő jelentős, nagyjából félmilliárd eurós költségplafonnal rendelkező tudományos küldetéséről:idegen csillagrendszerek bolygóinak légkörét fogják vizsgálni magyar részvétellel.