hirdetés

A nem megfelelően működő ügyészség és az alacsony színvonalú oktatás mellett már a magyar családpolitikát is bírálja az Európai Bizottság.

uniós zászlóKöltségvetési kiigazítást javasol Magyarország esetében az Európai Bizottság, amely szerdán tette közzé úgynevezett országspecifikus ajánlásait. Brüsszel szerint hazánk jelentős mértékben megsérti a költségvetési hiánycéllal kapcsolatban tett vállalásait, ezért azt indítványozza a tagállamokat tömörítő Tanácsnak, hogy szólítsák fel a kormányt kiadásai visszafogására.

A deficit szintjével önmagában nincs baj, hiszen a 3 százalékos határérték alatt van – ezt sokszor elmondja a kormány is. Azt azonban már nem nézi jó szemmel a bizottság, hogy az úgynevezett strukturális deficit csökkentésének ütemén lassítana a kormány, a 1,5 százalékos célt 2020 helyett már csak 2022-re teljesítené. (Varga Mihály szakminiszter is korábban még 2020-ra, most már csak a ciklus végére teszi a hiány nélküli költségvetés benyújtását.)

A kormánynak az úgynevezett Európai Szemeszter keretében április végén benyújtott programjával kapcsolatban azt is megjegyzik a szakértők, hogy Magyarország viszonylag sokat szánt biztonsági (terrorizmus ellenes) kiadásokra tavaly, és ezek a tételek is hozzájárultak a költségvetés stabilitásának gyengüléséhez. Magyarul: azt nem fogadja el kifogásként a bizottság, hogy a kormány a terrorizmusra hivatkozva nem tartja be a hiánycsökkentésre tett vállalását.

Brüsszel a magyar foglalkoztatáspolitikával sem elégedett. A közfoglalkoztatással szembeni bírálatok nem számítanak újdonságnak, ezúttal azonban azt is megjegyzik, hogy a nők alacsony foglalkoztatási arányát befolyásolja a nem megfelelő gyermekellátási rendszer. Ez különösen fájhat Orbán Viktor krományfőnek, aki annyira büszke a családbarát adórendszerre, és aki „demográfiai központú” kormányzásra készül a következő négy évben. Az elemzés azt is szóvá teszi, hogy a szegénységi küszöb alatt élők aránya csökkent ugyan, ám a 26,3 százalékos arány még mindig jóval az uniós átlag fölött van.

Nem elégedett a bizottság a szociális párbeszéddel sem, és még mindig bonyolultnak tartják az adórendszert, amelyben a legszegényebbeket aránytalanul súlyosan érintő magas fogyasztási adókat, illetve a még mindig meglévő ágazati különadókat emelik ki negatív példaként. Azt is bírálják, hogy a Magyarországra érkező nagy mennyiségű tőke egy része valójában nem a reálgazdaságba áramlik, hanem sokszor olyan holdingok vagyonát gyarapítja, amelyek a számukra kedvező adózási gyakorlat miatt telepednek meg az országban.

A bizottság szerint nincs egyenlő verseny a szolgáltató szektorban, ahol főleg a multikat igyekszik hátrányos helyzetbe szorítani a kormány. És megint leírják, hogy a korrupció megelőzése és vizsgálata terén is komoly hiányosságok vannak Magyarországon.

Az ügyészség működése kulcsfontosságú a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelemben, és amíg az alacsony szintű korrupció ellen valamennyire hatékonyan alkalmazzák a rendelkezésre álló eszközöket, a kiemelt ügyekben nem látszik a hajlandóság a nyomozás megkezdésére

áll a bizottsági értékelésben, amelyben nagyobb átláthatóságot várnak el a közbeszerzéseknél is.

Kritizálják az oktatási rendszert is, különösen a hátrányos helyzetűek szegregációja miatt. Kiemelik, hogy 12,4 százalékkal nőtt a korai iskolaelhagyók aránya, és különös magas az arányuk a romák körében. Problémának látják az iskolaelhagyást a felsőoktatásban különösen amiatt, mert egyre nagyobb hiány mutatkozik a jól képzett munkaerőnél.

Az egészségügyi ellátás sem maradt ki a jelentésből: az egészségtelen életmód mellett a források nem eléggé hatékony elosztása, a hálapénz, a munkaerőhiány és más problémák is előkerültek – a bizottság ebben az ágazatban célzott beruházásokat, a kórházi ellátás racionalizálását várná el.