hirdetés

Egynapos sztrájkot hirdettek kedden Franciaországban a közszolgálatban dolgozók, tiltakozásul a következő öt évben tervezett intézkedések, vagyis 120 ezer munkahely megszüntetése, a fizetések befagyasztása és a teljesítményalapú díjazás bevezetése ellen.

 

cfdt tüntetésAz elmúlt hónapban számos tiltakozást szerveztek a fuvarozók, a CGT szakszervezet, a radikális baloldali ellenzék vagy a nyugdíjasok a már kihirdetett munkajogi és a tervezett további reformok ellen. Valamennyi megmozduláson tízezrek vesznek részt, de a szervezetek és a pártok közti megosztottság miatt még nem sikerült egyszerre olyan jelentős tömeget utcára vinni, hogy az meghátrálásra késztesse a kormányt és Emmanuel Macron államfőt a reformprogram végrehajtásában.

A közszférában dolgozók megmozdulása azonban azért számíthat kivételnek, mert az elmúlt tíz évben ez az első alkalom, hogy a közszolgálati szakszervezetek egységesek. Mind a kilenc nagy szakszervezet munkabeszüntetésre és utcai tüntetésre szólította fel a közszférában dolgozó mintegy 5,4 millió munkavállalót, azaz a francia munkavállalók mintegy ötödét: tanárokat, egészségügyi és tömegközlekedési dolgozókat, az önkormányzati alkalmazottakat.

A sztrájk következményeit elsősorban a közoktatásban lehet érezni: kedden nem nyitott ki a legtöbb bölcsőde, óvoda és közoktatási intézmény. A közhivatalok a kötelező minimális szolgáltatást nyújtják, a közlekedésben azonban inkább csak a repülőtereken volt érezhető a sztrájk hatása, miután a nagyobb francia repülőterek előzetesen a járatok harminc százalékának törlését kérték a légitársaságoktól. A vasutak többsége azonban menetrend szerint közlekedett.

A szakszervezetek 130 városban szerveztek a nap folyamán utcai tiltakozást, s azt ígérték, hogy tömegek lesznek az utcán. Párizsban délután 2 órakor kezdődik a legfőbb felvonulás. A francia sajtó országszerte mintegy félmillió tüntetőre számít.

A keddi megmozdulás fő szervezője, a CFDT szakszervezet szerint a kormány nem érzékeli a közszolgálatban dolgozók egyre mélyülő elégedetlenségét, aminek az az oka, hogy “költségvetési teherként és nem vagyonként” tekint rájuk. Ezt igazolja az IFOP közvélemény-kutató intézet felmérése is, amely szerint a közszférában dolgozók megbélyegezve érzik magukat.

Edouard Philippe miniszterelnök azt válaszolta, hogy a kormány tisztában van azzal, hogy a közszolgálatban dolgozók munkája mennyire fontos az ország működése szempontjából, de teljes egészében vállalja a közszférát érintő reformokat.