hirdetés

Kifakadt 64 orvos. Éppen ezért összefoglalták nyílt levélben, hogy pontosan mi is az egészségügy fő problémája. Szó esik a kórházak omló, penészes falairól és a szörnyű infrastruktúráról, minden együttes hatásaként pedig a szakemberhiányról, mindezért pedig az államtitkársághoz fordulnak.

orvos átigazolás

Az 1001 orvos hálapénz nélkül Facebook-csoport orvosai fogalmazták meg nyílt levélben az egészségügy legégetőbb problémáit. Az elmúlt hetekben sorra derült fény az orvosok és ápolók egyre lehetetlenebb kórház-munkakörülményeire. A Szent Imre és a Szent István  Kórház felmondásos esetei mellett a veszprémi Csolnoky Kórházban mondott fel 16 orvos, a történtek pedig lökést adtak az egészségügy szereplőinek, hogy egyre nyíltabban beszéljenek a mostoha munkakörülményeikről.

Az orvosok szerint az első fokú probléma a hálapénz rendszerének létezése – a csoport tagjai vállalják, hogy alacsony fizetésük ellenére sem fogadnak el hálapénzt. Egyenesen szégyellik az orvosok is, és nem is beszélnek a hálapénz elfogadásáról, így nehéz megállapítani, hogy milyen szinten szőtte át ez a fajta korrupció az egészségügyet – említést tesznek olyan orvosról is, aki a nyugati orvosfizetéssel megegyező jövedelmet alakít ki a hálapénznek köszönhetően.

Azonban szerintük a hálapénz egy hamis illúzió a beteg és családtagjai számára – főleg, mert sokszor előre fizetik –, hogy annak megfizetésével extra figyelmet szentelnek a betegnek, valójában a rendszer el sem bírja, hogy egyénileg ilyen szinten foglalkozzanak valakivel. Ezzel szemben furcsállják, hogy az egészségügyi államtitkár szerint majd kikopik a hálapénz a rendszerből, érdemi intézkedést nem tapasztaltak.

Az alacsony bérek magukban hordozzák a hálapénz rendszerének fennmaradását. Míg külföldön egy jó orvost a „magyar miniszterelnök fizetésével várják külföldön”, addig itthon egy meghatározott bértábla szerint lehetséges csak az előmenetel. Azonban az állam nem számol azzal, hogy egy alulfizetett rezidens a munkájával számos beteget tesz újra munkára alkalmassá.

Ráadásul az utánpótlás képzése is gondokkal küzd, így lassan az is probléma lesz, ha a rezidensekkel végeztetnék el a szakorvosi feladatokat is. Az orvosi egyetemeken is nagy az oktatóhiány, ráadásul a hallgatói létszám erőltetett emelése az elvándorlás miatt csak tovább terheli a rendszert, a gyakorlati oktatást is akadályozza.

Az omladozó, penészes falak és az ehetetlen étel csak díszlet a levélírók szerint. Egy orvos például hiába ismer fel egy súlyos rákos megbetegedést, a CT- és MR-készülékek hiánya miatt nem lehet érdemi kezelést folytatni, ennek következtében Magyarországon van a legnagyobb esélye a rákkal diagnosztizált betegeknek a halálozásra az OECD országai között. Emellett a kizsigerelő emberhiányt emelik ki, ugyanis bárki, aki elvándorol vagy elhagyja a pályát, a feladatait az itt maradt kollégáknak kell ellátnia, az egészségügy nem tud csökkentett kapacitással működni, mindenkit el kell látni.

Arra kérték az orvosok az állampolgárokat, hogy írjanak levelet Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkárnak, amelyben megkérdezik, hogy milyen határidőt ad a hálapénz „kikopására”? Milyen konkrét lépéseket tesz 2016-ban az orvos- és szakdolgozó-elvándorlás mérséklése és az orvos és szakdolgozói felsőoktatási képzés megerősítése érdekében? Mikorra hív össze kerekasztalt, ahol a kormányzat figyelembe veszi a társadalom, az egészségügyi érdekképviseletek és a gazdaság képviselőinek véleményét?