hirdetés

Nem vizsgálta és véleményezett az Alkotmánybíróság. Formai kifogás miatt ugyanis elutasították annak az anyagnak a megvizsgálást, amely arról szólt, hogy az Országis Bírósági Hivatal elnökétől nem független az igazságszolgáltatása.

handó tündeHa valaki határidőn túl nyújt be alkotmányjogi panaszt, akkor hiába hivatkozik arra, hogy csak most vált érintetté – mondta ki az Alkotmánybíróság öt tagú tanácsa Salamon László (1990 és 2013 között az MDF, a Fidesz, majd a KDNP országgyűlési képviselője, alkotmánybíróvá választása előtt az alkotmányügyi bizottság elnöke) vezetésével. Ezért nem foglalkozott érdemben egy bíró beadványával, aki szerint Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke számára a jogszabályok lehetővé teszik, hogy visszaéljen hatalmával, és befolyásolja annak az Országos Bírói Tanácsnak az összetételét, amelynek feladata éppen az ő ellenőrzése.

Hilbert Editet, a Budapest Környéki Törvényszék elnökét, Handó korábbi helyettesét ugyanis – akit az Ab-határozat nem nevez meg, de ő maga korábban nyilatkozott erről a HVG-nek –, kollégái megválasztották küldöttnek az OBT tagjait választó értekezletre, és ő szeretett volna be is kerülni a hamarosan létrejövő testületbe. Ám az a szabály, hogy nem választható, sőt már választó küldött sem lehet az a bíró, akivel szemben fegyelmi eljárás van folyamatban. Hilbertet pedig az OBH elnöke mint munkáltatója valamiért írásbeli figyelmeztetésben részesítette. Ő azzal nem értett egyet, de ha fegyelmit kér maga ellen, akkor kizárja magát az OBT-választásból, ezért kénytelen volt lemondani a jogorvoslatról, és lenyelte az igazságtalannak tartott, de fegyelminek még nem minősülő büntetést. Ám ezután Handó Tünde fegyelmi eljárást indított ellene, tehát a kizárás mégis megtörtént.

A panasztevő bírónő szerint az ilyen eljárás visszaélést jelent, de a bírósági törvény ezt lehetővé teszi, ezért az alaptörvénybe ütközik. Az OBH elnöke bármikor indíthat fegyelmit bírók ellen, és így bárkit kizárhat abból a testületből, amely elvben fölötte áll.
Amennyiben az OBH elnöke képes befolyásolni az őt felügyelő, ellenőrző bírói testület összetételét, akkor annak függetlensége megkérdőjelezhető – írta Hilbert Edit.

Az alkotmánybírók a legegyszerűbb megoldást választották. Kifejtették, hogy ebben az ügytípusban csak az alkotmányellenesnek tartott jogszabály hatályba lépésétől számított 180 napon belül lehet alkotmányjogi panasszal élni. Ez a törvény pedig több mint öt éve hatályos, és az nem érv, hogy a panaszos személyes érintettsége révén csak most érezte meg a problémát. Ezért a testület a panaszt formai meg nem felelése miatt visszautasította, vagyis nem volt hajlandó érdemben megvizsgálni.