hirdetés

Komoly baj van a forinttal. Kedd délután rég nem látott, 317,5 forintos szintre emelkedett az euró jegyzése – ami azóta némileg visszakorrigált. A Napi.hu által megkérdezett elemzők szerint új szelek fújnak és a továbbiakban nem lehet megúszni a gyengülő trendet. Ez nagyon nehéz helyzet elé állíthatja hamarosan a Magyar Nemzeti Bankot.

euro11.jpg.ashxA mostani forintgyengülés fő mozgatórugója az amerikai kötvénypiaci hozamemelkedés, amely úgy tűnik, hogy gyorsuló szakaszba került (a tízéves amerikai kötvényhozam 2011 óta nem látott, 3,05 százalék feletti szinteket ért el). A dollárban és euróban realizálható hozamok menetelnek – ez az emelkedés pedig folyamatosan szívja ki a pénzt a feltörekvő-piacokról – magyarázta lapunknak Csajbók Róbert,a ING Bank devizakereskedője.

A tőkekiáramlás tehát az összes feltörekvő piaci eszközt és devizát érinti: a dél-afrikai randtól kezdve a török lírán át a forintig minden ilyen pénznemet. Így a helyzetet fundamentális átrendeződés alakítja, nem pedig egy váratlan pánikhelyzet, amikor például a negatív hírek hatására mindenki szabadulni akar befektetéseitől – értékelt.

A válság előtt és közvetlenül utána egy kosárban kezelték a befektetők a feltörekvő országokat, ezt követően a kelet-közép-európai régiós pénzek “leváltak” a török, a brazil, a dél-afrikai és egyéb devizák mozgásáról. Most viszont az amerikai FED szigorításának eredményeként nagy mozgások kezdődtek – ezek hátterében pedig már nem a devizakereskedelem, hanem a befektetési alapok, illetve hedge-fundok állnak, amelyekben nagyon jelentős arányú eladásokat kezdeményeztek a befektetők.

Mivel ezek eszközállományát teljes fejlődő-piaci kosár alkotja, a befektetési alapoknak arányosan értékesíteniük kell a magyar eszközöket is, a többivel együtt. Ennek a devizahatása jelentkezik most, az eladott eszközöket átváltják más devizába, főleg dollárba – vázolta a helyzetet Kovács Bálint, az Equilor Befektetési Zrt. vezetőelemző-helyettese.

Nincsenek csodák – jöhet még forintesés

Megnőtt a volatilitás a deviza-és a kötvénypiacon ezt pedig nem fogjuk gyorsan kiheverni. A nagy mozgás itt marad és ez a későbbiekben átmehet egy “csapkodásba”, amelynek oka, hogy a befektetők nem igen akarják majd megtartani feltörekvő piaci pozícióikat – mondta Csajbók. Az a trend, hogy az amerikai hozamok mennek fölfelé, nem fog megváltozni, emiatt nem lesz olyan környezet, amely támogatná ezeket a piacokat. Sőt, ha ez a nagy mozgás megáll, a befektetők akkor sem fognak egyhamar “visszaülni”, tehát nem vállalják ezen országcsoport kínálta pozitív kockázatot.

Ez azt is jelenti, hogy nem lát esélyt arra, hogy teljesen visszajöjjön a forint az utoljára 2016 júniusában tapasztalt gyenge szintekről. Valószínűleg – kisebb korrekciókkal ugyan – de megyünk még följebb is.

Abszolút benne van a trendben, hogy 320 fölé is kúszhat az árfolyam, ha nem is ezen a héten. Lassú emelkedésre igen, hirtelen megugrásra ugyanakkor nem számít az ING Bank szakembere. Bár a magyar kormány konfliktusa az Európai Unióval bizonytalansági tényezőt jelent, a forint nem tartozik a országcsoporton belül kiemelten kezelt eszközök közé. A “fekete bárány” a török líra, amelyet keményebben büntetnek a befektetők, mint a többi feltörekvő ország devizáját.

Győz az alternatív valóság – ez mindenkit bajba sodorhat

Kovács Bálint szerint egyenesen a bizonytalan török helyzet volt az, amely a mai, szokásosnál is nagyobb gyengülési hullámot megindította. Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök reggel egy “érdekes” nyilatkozatot tett a Bloomberg TV-nek: amennyiben megválasztják (márpedig minden bizonnyal igen), még erősebb politikai nyomást helyez a jegybankra, illetve a deviza-tranzakciókat is ellenőrizni kívánja majd. Mondataitól aztán még inkább megijedtek a befektetők.

Nem biztos, hogy Erdogan átlátja a folyamatokat. Alapvetően úgy gondolja, hogy a magas török inflációt a magas kamatszint okozza, ezért szeretné elérni, ha még tovább csökkennének a kamatok, hogy kordában tartsa az inflációt és erősítse a lírát. Eközben ténylegesen nem a magas kamat okozza az inflációt, hanem a kiszámíthatatlan politikai és jogi környezet okozott egy líragyengülést, amely generált egy importált inflációt. Erre reagált a török jegybank kamatemeléssel, nem pedig fordítva történt – értékelt Kovács.

Amennyiben viszont az elnök ráveszi a jegybankot a kamatvágásokra, az rövid távon egy további lendületes líragyengülést okozhat a mostani környezetben, pont ellentétesen azzal, amiképp a török vezető akarja.

MNB: kamatemelésről szó sem lehet?

Ha nem is erdogani erélyességgel, de az MNB is szeretné fenntartani ultralaza monetáris politikáját. 318 forint/eurónál viszont van egy kritikus szint, amit a jegybank valószínűleg meg fog védeni – jósolja Kovács.

Ám ha ez az intenzív tőkekiáramlás hetekig tart, akkor rendkívül nehéz dolga lesz. Első körben sor kerülhet egy szóbeli intervencióra, aztán esetleg a devizatartalékok egy részéből egy beavatkozásra (erre van mozgástér, hiszen a rövid lejáratú devizaadósság jóval a devizatartalék szintje alatt tartózkodik). Ha ez sem segít, akkor jöhetnek a nemkonvencionális eszközök, például a likviditás-kiszorítás alkalmazása.

Mindenképp el akarják kerülni, hogy a piac kikényszerítse a monetáris politika “normalizálását”. Nincs ugyanakkor kőbe vésve, hogy év végéig kamatot tartsanak, ha változik a környezet akkor reagálni kell rá – ezt maga a jegybank is elismerte közleményében. Az Equilor elemzője ezért nem számít tartós forintgyengülésre, ugyanakkor szerinte nem lehet kizárni a 320 feletti szinteket sem a későbbiekben.